/>

A rugalmatlanság, a szabályok betű szerinti követésének rettenetes példája az, ami Szombathelyen történt a hétvégén. Komoly vita folyik, hogy kellene átalakítani a szabályokat, hogy soha többet hasonló ne fordulhasson elő, miközben másról sincs szó, mint hogy néha igenis át kéne lépni a korlátokat.

A történet ismert: a Haladás-Nyíregyháza meccs alatt Simon Attila a pályán összeesett. A mozdulatlanul fekvő játékoshoz oda akart menni egy kardiológus szurkoló, de a biztonságisok nem engedték be a pályára.
 
Nézzük szigorúan csak a tényeket. Szurkoló a pályára nem léphet be. A pályán már volt orvos és mentőautó. De tény az is, hogy több nem régi sportolóhalál olyan ok miatt volt, ami ellen egy kardiológus sokat tehetett volna. És az is, hogy ha ott van a két csapat orvosa, egy harmadik sem árthat a játékosnak. A szurkoló orvosnak nem egyszerűen lehetősége, hanem kötelessége odamenni és megkérdezni a kollégáit, tud-e segíteni.
 
A meccs biztosítását intéző cég vezetője, Tóth Csaba nyilatkozata annál botrányosabb. "A hivatalos álláspontunk roppant egyszerű: mindig minden esetben a szabályokhoz tartjuk magunkat. (...) A helyszínen nem tudtunk meggyőződni arról, hogy az illető orvos, de miután mára meggyőződhettünk jó szándékáról, semmilyen eljárást nem indítunk ellene, nem teszünk feljelentést." Tehát még köszönje is meg.
 
Mert a betű. Csak az számít. Óriási szerencsére Simon már jobban van, de ha netán olyan súlyos a baj, amilyennek elsőre tűnt, és mondjuk meghal a pályán, akkor hogy számol el ezzel a Security? Akkor is büszkék lennének magukra, hogy betartottak minden szabályt, és nem engedtek be senkit, akinek meccs alatt nincs ott helye?
 
És nem értem azt sem, miért kell hivatalos utat keresni a megoldásra is. Nincs másra szükség, mint egy aprócska adag rugalmasságra. Annak a belátására, hogy vannak helyzetek, amikor a szabály betűjének szabad megsérülnie, mert van, ami fontosabb. Aki ezt nem képes felfogni, az nem csak kinézetben olyan, mint egy kétajtós szekrény, hanem agyilag is.

5 komment

Címkék: sport jog

A bejegyzés trackback címe:

https://gulyas.blog.hu/api/trackback/id/tr821517979

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Semp 2009.11.11. 15:40:55

Mellesleg nem rugaszkodtak volna el a szabályoktól akkor sem, ha beengedik a dokit. Büntetőjogi szempontból végszükség, polgári jogi szempontból szükséghelyzet miatt lett volna jogos a dolog. Ha valaki nem hajlandó megtenni, amit a józan ész diktál, hiába mutogat a szabályokra.

BéKu 2009.11.11. 15:46:22

Igen, rugalmasság, meg némi mérlegelési képesség.

Más kategória, de amit az Erzsébetvárosi MSZP csinál a Hunvald-fizetése esetében, az is ugyanez az elv. Holott már az országos MSZP, és Draskovich is megmondta, hogy nem jár neki pénz, de ők még mindig a jogszabályokra hivatkoznak.

Lesből Támadó Szárítókötél 2009.11.12. 15:26:49

Ez az egész háborgás akkor lenne jogos, ha nem lett volna ott orvos, és így nem engedték volna be. Csakhogy volt ott, nem is egy, hanem azonnal három is.
De kérdem én: egy szurkolóként jelen levő kardiológus mi többet tudna csinálni ilyen helyzetben, mint a mentőben tartozkodó orvos, meg a két csapatorvos? Mindannyian ugyanazzal a felszereléssel dolgoznának, és feltételezhetően a többi orvosnak is megvan a maga képzettsége, hogy ellássa a beteget/sérültet. Csak kérdés, hogy miért teszünk különbséget orvos és orvos közt, nyíltan ki nem mondva, lefitymálva a másik két orvos hozzáértését, hisz valahol a helyzetben bennevan az, hogy nem bízott a kolléga szakértelmében eléggé.
És mi van akkor, ha a többi szurkoló is elkezd ilyenformán "aggódni"? Pusztán emberbaráti szeretetből csak menjenek? És mi van, ha kiderül, hogy az "aggódó" szurkolótábor érdekes módon nem csak "orvosokból" áll?
Éppen ezért az utolsó bekezdést nagyon csúnya demagógiának tartom, ugyanis a lenézett hivatalos út teljesen korrekt megoldási helyzetet kínált (3 db orvos + mentő), azaz semmi szükség nem volt arra, hogy átlépjenek rajta.

Lesből Támadó Szárítókötél 2009.11.12. 15:34:39

@Semp:

Ne keverjük a Gizikét a fazonnal meg még csomó minden mással.
Végszükségről akkor lehetne beszélni, ha a kardiológus amúgy megvalósított volna valamilyen bűncselekményt, és ez alól mentesülhetne végszükségre hivatkozva (bár a jelenlevő másik három orvos szerintem kizárná a végszükség egyik kritérimát, a közvetlen és másként el nem hárítható veszélyt); a szükséghelyzetet, de a polgári jogi felelősséget pedig nem tudom értelmezni az adott helyzetben.

Lesből Támadó Szárítókötél 2009.11.12. 15:55:03

Ha már feltétlenül moralizálgatunk, akkor inkább azon lehetne az eset kapcsán, hogy vajon miért tart ma ott az ország fejben, hogy görcsösen ragaszkodik bizonyos szabályokhoz ahelyett, hogy rugalmas legyen?
Gondolatébresztőnek pár helyzet, amelyek kapcsán mindenki elfilózhat, hogy akkor most hogy is van ez a rugalmas értelmezés:
a) "jaaaj, ne csinálja már, van bérletem, csak otthon hagytam"
b) "azért mentem gyorsan, mert beteg édesanyám a kórházban van"
c) köszönöm a segítségét, doktor úr, hadd adjam oda ezt a csekélységet;
d) minimálbérre bejelentő és zsebbe fizető munkáltató
e) szlovák rendszámú autóból másokat magyarságból kioktató (Bayer-effektus)
stb.

Sajnos ma ott tartunk, hogy jópár élethelyzetben a rugalmas értelmezés a szándékos visszaélés szinonímája lett, így nem maradt más, mint a messze nem tökéletesn szabályokhoz való ragaszkodás.