/>

Kísért 2006 emléke, csak most éppen Gyurcsány Ferenc szerint nem legitim Orbán Viktor, nem pedig fordítva. Nem legitim, mert elveszi a pénzünket, mert despotaként bánik az országgal, és mert gyengíti az alkotmányosságot. És bár a három állítás külön-külön mind igaz, négy év után újra itt az idő, hogy kicsit jöjjön pár tiszta szó a legitimitásról.

Orbán Viktor Magyarország 100 százalékosan legitim miniszterelnöke. Ahogy 2004 és 2009 között 100 százalékosan legitim miniszterelnök volt Gyurcsány is. Orbán Viktort ugyanis az országgyűlési többség megválasztotta miniszterelnöknek, a Parlamentben pedig a Fidesz-KDNP általános, szabad, titkos választáson szerzett többséget. Akkor mégis, mik a kérdések?

És nem az az igazán szomorú, hogy ellenzékbe szorulva az MSZP nem tud egy kicsivel sem jobb lenni, mint amilyen kicsinyes és szánnivaló az ő ellenzékük volt. Sem az, hogy még mindig sokan nem értik, hogy a politikai véleménykülönbség nem egyenlő az illegitimitással. Hanem az a folyamat, amivel ide eljutottunk.

Az illegitimitás ugyanis nagy szó. Nagyon nagy, nagyon súlyos. Megérdemelné, hogy csak kiemelt helyzetekben használjuk. Ahogy a hazaárulót, a fasisztát, a kommunistát is - a legsúlyosabb politikai sértéseket. Azzal, hogy lépten-nyomon ezeket a jelzőket lődözgeti el párthovatartozástól függetlenül mindenki azokra, aki éppen nem tetszik neki, ezeket a szavakat értékteleníti el. És ezért nem fogjuk felfogni a súlyát, ha valaki egyszer valóban illegitim lesz.


A bejegyzés trackback címe:

https://gulyas.blog.hu/api/trackback/id/tr12425562

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Demagóg szöveg az iskolaújságban 2010.11.05. 18:39:16

Ma az étteremben kezembe akadt az egyik helyi egyetem havi diáklapja. Az első oldalak valamelyikén trikolórra festett betűkkel díszelgett a meglehetősen szűk látókörű gondolkodásra valló, „Magyar élet, magyar étek, magyar

Trackback: Gyurcsány, az Alkotmány őre 2010.11.05. 18:22:40

 Folytatjuk sorozatunkat, melyben az AB jogkörét érintő javaslat verte hullámok hatásairól értekezünk. Szóltunk már a Fidesz kommunikációs baklövéséről; feltettük a kérdést, fontosabb-e az egyébként is változtatásra ítélt Alkotmány védelme, mint a...

Trackback: Az AB-ügy anomáliái 2010.11.05. 18:22:10

 Egyelőre töretlenül népszerűnek tűnik a második Orbán-kormány és a Fidesz megítélése. Ugyanakkor erősödnek a kormányzati teljesítményt és döntéseket bíráló, azokat szkepticizmussal fogadó hangok, ezzel párhuzamosan az ellenzéki erők tetszhalott, ...

Trackback: A parlamenti nagy feleltetés! 2010.11.05. 14:28:04

politikai meseAtyafiak, képzeljétek minő csodálatos eseménynek nézünk eleibe, hétfő napján! Ferenc, a bukott deák, feleltetni fogja Viktort, a bukásra álló deákot.No mit szóltok Feleim, ki még nemrégiben könyékre támaszkodva válaszolgatott szebbnél sze...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

nexialista · http://nexialista.blog.hu 2010.11.05. 12:43:54

szerintem válasszuk ketté az abszolút és a relatív legitimitást, avagy ne hivatkozzunk 2/3-os választói többségre ott, ahol a szavazók egynegyedét takarja ez a hivatkozás

térfél · http://httphatterfel.blog.hu/ 2010.11.05. 19:27:54

Jogos a felvetésed - szócséplés folyik és a szavak tartalma megy veszendőbe. Ámbátor a 2/3 hangoztatása ugyanígy a lényeg elveszejtése. Rossz úton járunk, ideje megtalálni a helyes irányt - az egyenes beszédet és az azonos tartalmat.

belekotty 2010.11.05. 21:57:32

Nem Orbán illegitim, hanem amit csinál.
Ez csak hatalmi tombolás, semmi más. Ugyanezt sokkal óvatosabban, sokkal diplomatikusabb is meg lehetne csinálni. Nem rá szavaztam, de reméltem hogy felnőtt a feladathoz. Óriásit csalódtam.

Martian (törölt) 2010.11.05. 22:00:51

"Nem legitim, mert elveszi a pénzünket"

Igaza van, inkább Gyurcsánytól kellene elvenni... nem sokat, csak egy kis Apró-pénzt. :)

Diktatúra Pécsett, új céget foglalt el a Fidesz! 2010.11.05. 22:04:05

Fideszes pofátlanság, megdöbbentő: a kormány döntött a bíróság helyett
Megdöbbentő, hogy a kormány határozza meg a károkozó kilétét bármilyen ügyben - mondta a MAL Zrt. jogi képviselője a pénteken hatályba lépett kormányhatározatról, ami a vörösiszap-katasztrófa ügyében a MAL Zrt.-t károkozóként nevezi meg. Az ügyvéd szerint ettől függetlenül a kormányhatározat nem jogszabály.

Sixx! Anyádat is nyuggernek hívod? · http://orbanfan.blog.hu 2010.11.05. 22:17:19

Amellett, hogy Gyurcsány úr is elmehetne a halál faszára, Viktorunknak valóban takarodnia kellene, ha meg akarunk menteni valamit a demokráciának nevezett rendszerből... ez a féreg simán visszahozza a legsötétebb "kommunista" rendszert.

flippant 2010.11.05. 22:35:17

Orbán = Gyurcsány

Mindkettő hatalommániás, mindkettő bolsevik, mindkettő nemzetellenes. Takarodjon mindkettő!

pakesz (törölt) 2010.11.05. 22:40:40

Viktor egy budos g3ci nagy komcsi
amugy meg pont annyira illegitim meg huzzon a halal vereres f@szara el, mint amikor o ezt kivanta Fecokanktol

pakesz (törölt) 2010.11.05. 22:43:34

@belekotty: ma derult ki hogy az 1% -os brutalis merteku adocsokkentes utan a felet azonnal vissza is veszi

ki is aki jol jar mostanaban? hat a nyuggerek, vagy nekik nem no inflacio felett a juttatasuk?
jovore el is veszi a magannyugdijpenztaramat hogy odaadhassak a mostani szepkoruaknak
elvegre en fiatal vagyok es gyereket nevelek, nekik meg karpotlas kell mert mar nem fiatalok es mert nem nevelik a gyereket

ulloiut · http://orulunkvincent.blog.hu/ 2010.11.05. 22:46:10

Jogos, és jó, hogy a jobboldalon kívül is emlékeztet erre valaki.

Girhes Joe 2010.11.05. 22:52:33

@pakesz:
"elvegre en fiatal vagyok es gyereket nevelek"
Akkor viszont 1%-nál jóval nagyobb lesz az adócsökkentésed. Valami ellentmondás van a kommentedben.

Táskás Tóni 2010.11.05. 22:55:20

@pakesz: Tévedés. nem a szépkoruaknak adják oda, hanem hazaviszik pl a kadeszes képviselők sok gyerekkel , magas fizetéssel havi250-400 eft-os plusszként.
Kurva szar ktgvetés primitív technikával beszedett adók és osztogatás törvénytelenül beszedett pénzekből

pakesz (törölt) 2010.11.05. 22:55:28

@Gergő77: varj!!!
egy kommenten belul, vagy bekezdesen belul?
nem mindegy :)))

Sixx! Anyádat is nyuggernek hívod? · http://orbanfan.blog.hu 2010.11.05. 22:55:39

@flippant: szerintem nagyon nincs igazad. Gyurcsány egy bohóc, de nem láttam rajta hatalmi mániát.

@pakesz: mi van kisköcsögöm? Már nem a maszop a "nyuggerek" pártja? :D
Remélem, apád-anyád már rég megdöglöttek, ne kelljen szégyenkezniük, hogy egy tetvet neveltek abból a sejtcsomóból, ami kipottyant anyuciból...

Hurri Kán 2010.11.05. 22:56:35

@Tüntess az orbáni diktatúra ellen, Orbán takarodj!: há' hogyne, a vörösiszapot a legyek hordták oda.. Szerencsétlen...

Táskás Tóni 2010.11.05. 22:58:10

@Gergő77: Nincs ellentmondás, hiszen az adókedvezmény csak magas jövedelem esetén vehető igénybe.,kb bruttó 250- 300 eft-tól indul.

pannonfunk 2010.11.05. 23:00:17

A priceless az index videonak az a része, amikor Ildikó néni nyilatkozik:

index.indavideo.hu/video/Orban_Viktor_egy_politikai_szornyeteg

csillogó szemekkel hazudja, hogy az emeszpé sose mondta, hogy nem jó az utcai politizálás, csak ne legyen erőszakos és útszéli. Utána snitt, éééééés: "A KURVA ANYJÁT!!!"... itt hangosan benyerítettem. Éljen a maszopos útközepi kurvaanyázás! :)

flippant 2010.11.05. 23:00:20

@Sixx! Anyádat is nyuggernek hívod?: Dehogynem. Szerinted mi a rákért eliminálta a D-209-est? Pusziból?

pannonfunk 2010.11.05. 23:04:07

Amúgy én már várom, hogy az emeszpés nyugdíjasszervezet szuperokos képviselője mikor haknizza végig az összes tévé híradóját, hogy bemondja, hogy az ő felelős nyugdíjasszervezetük követeli, hogy a nyugdíjak csak az infláció mértékével emelkedjenek, vagy annyival sem, mert a költségvetés nem fogja elbírni. Mint ahogy Gyurcsány idején szépen magyarázta is, hogy az miért is volt jó. -- Vagy most ne számítsak ilyenre?

pakesz (törölt) 2010.11.05. 23:06:15

@Sixx! Anyádat is nyuggernek hívod?: ha igy folyatod vadparasztkam meg valami itteni informatikus szol egy havernak a T-com nal te fasz

azert remelem az OSSZES GYEREKED 1 eves kora elott elpusztul te barom :)

Sixx! Anyádat is nyuggernek hívod? · http://orbanfan.blog.hu 2010.11.05. 23:07:00

@pakesz: hajrá, kis tetű! :D
Anyádék sírját azért látogasd rendszeresen!

Csigorin 2010.11.05. 23:07:01

Nana. A nep szerint volt illegitim akkor Gyurcsany, most viszont egy minimalis gyurcsanyista slepp szerint illegitim csak Orban! Ugyanis o nem ugy jutott hatalomra hogy a csillagokat is lehazudta az egreol es meghamisitotta a koltsegvetest! 2004 es 2006 kozott legitimnek tekintheto Gyurcsany. Akkor se szerettem, de legitim volt. 2006 utan viszont olyan szintu kozmegvetes ovezte, es aljas trukkok, hogy nem tekintheto legitimnek.
Ha az orbani intezkedesek egy szinten lennenek vele, akkor tessek kifejezni, tessek tuntetni, tessek megmutatni hanyan is vannak akiknek nem tetszik. Addig mondhatjuk hogy a "csendes tobbseg otthonmaradva tamogatja a kormany politikajat" ugyebar...

Sixx! Anyádat is nyuggernek hívod? · http://orbanfan.blog.hu 2010.11.05. 23:08:11

@Csigorin: édes, drága angyalbögyörőm! A csőcselék a ti oldalatokon áll, de ettől még nem lesz "legitim" a kommunista csürhétek.

gakken (törölt) 2010.11.05. 23:09:19

@Gergő77: "Akkor viszont 1%-nál jóval nagyobb lesz az adócsökkentésed. Valami ellentmondás van a kommentedben."

Apa-anya közalkalmazott, 3 kiskorú gyermekkel: + 4.000 Ft-tal lesz több.

Te is beszoptad Viktort.

M&Ms (törölt) 2010.11.05. 23:10:28

Mindkettő egy köcsög, de Orbán nagyobb, mert benne kevesebb önmérséklet és kontroll van, és abban a tudatban él, hogy mindenben neki van mindig igaza. Ja és mindent a saját szabályai szerint értelmez (mint pl. Bp újra a nemzet fővárosa), Fletó azért ilyen hőzöngéseket nem adott elő.

@pakesz: a nyugdíjasok egyáltalán nem járnak jobban, sőt a mostani nyugdíjkorrekció is kevesebb lesz mint beigérték Fideszék a választás előtt, 1.1% helyett 0,6. Egyébként a nyugdíjuk se nő.

gakken (törölt) 2010.11.05. 23:13:08

@gyvy: "há' hogyne, a vörösiszapot a legyek hordták oda."

Azért, ne tagadd, enyhén gyanús az ügy. Nézz vissza az előző Orbán kormány kezdetére, Pintér dolgaira, Vancsik- és fia esetére... szerintem volt még ott valami, amit sose tudunk meg, csak kicsit nagyobbra sikerült...

pakesz (törölt) 2010.11.05. 23:14:33

@Sixx! Anyádat is nyuggernek hívod?: hajra neked is :D
majd ha megpusztul a hulye kolykod szolsz ugye?
kivanom hogy a kezeid kozott haljon meg

pannonfunk 2010.11.05. 23:15:34

@gakken: Írj még egy nullát utána...

Decsibácsi 2010.11.05. 23:16:52

@pakesz:
@Sixx! Anyádat is nyuggernek hívod?:
Nehogy abbahagyjátok, vagy kimoderáljanak! Végre valami, amit élvezettel olvasok. Remélem sokáig ráértek :P

gakken (törölt) 2010.11.05. 23:17:21

@Csigorin: "2006 utan viszont olyan szintu kozmegvetes ovezte, es aljas trukkok, hogy nem tekintheto legitimnek."

Elszóltad magad!!!

gakken (törölt) 2010.11.05. 23:19:57

@pannonfunk: "Írj még egy nullát utána."

Hát írnék, csak könyvelő az apám, s tud számolni.
Elárulom, hogy 50 éves egyedülálló sebészorvos barátom -4.000 lesz!

Gratulálunk minden Fideszesnek, és köszönjük!

pannonfunk 2010.11.05. 23:24:20

@gakken: Aha, persze. Mert az 50 éves sebészorvos barátod nem érte el a szuperbrutto 32 (ami 40.64%) alsó határát idén, mi? Ami bruttó 324 ezer forint havonta.

Megnéztem a hátamat, de nincsen rajta toll...

BLovi 2010.11.05. 23:24:23

Két megjegyzésem, úgy hogy nem vagyok Fidesz szavazó:

1.) Gyurcsány (és az MSZP-vezetés többsége) annyira egy hiteltelen személy lett, hogy mondhassanak bármit, annak semmi hitele nincs. Én kimehetek mondjuk a jövőben egy Fidesz elleni tüntetésre (azért remélem nem lesz rá szükség) de egy Gyurcsány nem. Mert egyszerűen kiröhögöm. Az kellett volna hogy gumilövedékkel szemmagasságban lőjjenek rá. Akkor is ha esetleg igaza van.

2.) Azért ez az alkotmányosdi dolog eléggé fel van fújva. Az ország lakosságának többsége egyetért évek óta abban hogy szükség van az alkotmány módosítására. Nem csak fideszesek gondolják így, hanem rengetegen. Kérdezném a sipánkozóktól: hogy a faszomba változtassunk az alkotmány passzusán úgy hogy az Alkotmánybíróság (aki a jelenlegi alkotmányhoz viszonyít) elfogadja. Ez egy jogilag nonszensz dolog szerintem. Mégegyszer mondom azon lehet vitatkozni hogy mit hogyan változtassunk az alkotmányban, azon viszon NEM LEHET hogy kell-e változtatni és az alakotmánybíróságnak ne legyen kötelező az elavult, módosításért kiálltó kommunista maradvány passzusokat védenie (most nem egy konkrét paragrafus módosításáról beszélek, hanem általánosságban).

pannonfunk 2010.11.05. 23:27:44

@BLovi: Nem az a gond, hogy változtatnak az alkotmányon, hanem az, hogy hogyan. Arról megy a hepaj, hogy azt akarja a fidesz-kormány, hogy ne vizsgálhassa az AB az adójogi törvényeket. Ami nekem nonsense, mert ezekszerint akkor lehet alkotmányellenes törvényt hozni, ami ellen hova fordulsz jogorvoslatért. Szóval ez egy kicsit káosz nekem. Nem is kicsit, nagyon.

pakesz (törölt) 2010.11.05. 23:28:57

@BLovi: nezd nem kellene tullihegni a dolgokat
az egesz alkotmany a magannyugdijpenztarrol szol

amugy en mar regen ruhelltem az osszes alkotmanybirot, tobbszor is taliga apromajomnak neveztem :)
amikor pl. az ingatlanadonal EGYERTELMUEN fideszes partutasitasra dontottek az nevetseges volt

ha Bajnainak lett volna ver a pucajaban, letiltotta volna a fizetesuket mondvan, hogy az az ingatlanadobol lett volna

pakesz (törölt) 2010.11.05. 23:30:13

@Decsibácsi: hat nem valaszol vagy kimoderaltak :)
en megprobaltam az o szintjen eloadni...

pakesz (törölt) 2010.11.05. 23:30:55

@pakesz: "nezd nem kellene tullihegni a dolgokat az egesz alkotmany a magannyugdijpenztarrol szol"
bocsi...
a mostani marhaskodas valtoztatgatas meg egyebek...

Decsibácsi 2010.11.05. 23:31:39

@pakesz: :( Pedig én komolyan élveztem. Érdekesebb volt, mint a téma...

gakken (törölt) 2010.11.05. 23:41:06

@pannonfunk: "... Ami bruttó 324 ezer forint havonta. Megnéztem a hátamat, de nincsen rajta toll..."

Hát még1* nézd meg:
www.kozszolga.hu/illetmenyalap

A legmagasabb kategória sem több, mint bruttó 294 EFt. A barátom meg 174.155 Ft-ot kap, bruttóban. Ez 32 év munkaviszony, napi 2-3 életveszélyes beavatkozás, napi küzdelem a tiszta és elégséges kötszerért, gyógyszerért, ápolókért, stb.
Nem kamu útiköltség-elszámolgatásos-WC-papír-leírós "vállalkozóka". Támogassuk a magyar KKV-t!

Csigorin 2010.11.05. 23:41:09

@gakken: Ugyan mivel szoltam volna el magam? Azzal hogy 2004 es 2006 kozott legitimnek tartom, utana viszont az aljas trukkjeivel es hazugsagaival nyert eredmenyet nem? Senki se allitotta hogy 2006ig ne lett volna legitim.

Gurney Halleck 2010.11.05. 23:41:31

@BLovi: Majd, ha Gyurcsány autókat gyújt fel, kockakövekkel dobálja a rendőröket, valamint elköt egy kiállított tankot, én leszek az első, aki felszólítom a rendőrséget, hogy lőjön rá gumilövedékkel.

ulloiut · http://orulunkvincent.blog.hu/ 2010.11.05. 23:41:49

@BLovi: "Az ország lakosságának többsége egyetért évek óta abban hogy szükség van az alkotmány módosítására"

Őszintén nagyon kíváncsi lennék: az Alkotmány 79 paragrafusából véleményed szerint hányat kell mindenképpen módosítani? Melyik a legfontosabb 5 és mi azokkal a baj? Szerinted a népességnek az Alkotmányt megváltoztatni kívánó jelentős többségét melyik paragrafusok zavarják leginkább és miért?

Indriq 2010.11.05. 23:46:44

én csak azt mondom, vagyis inkább felkérem a tisztelt fidesz szavazókat (azt a 2,7 milliót vagy mennyit), hogy önként és mosolyogva lépjen vissza az állami nyugdíjrendszerbe minnél hamarabb, hogy hátha OVI baba és a 40 rablója megelégszik azzal a pénzzel.
Ha ezt megteszik a választóik, tényleg és teljesen legitimnek lehet nyilvánítani a kormányt erkölcsileg is. (Jogilag az, ebben nincs vita)

Egri Marika 2010.11.05. 23:53:14

Emlékeztek,hogy az AB rendbenlévőnek találta a szuperbuttósitást, vagyis nem megkapott jövedelem után is fizetünk szját a mai napig is.Ez vajon mi? Megérett már egy kis ujitásra az AB is, az alkotmányról nem is beszélve. Mikor beindult a magánnyugdijpénztár. már előre lehetett látni, hogy fel fogják élni a hasznot, sok lézengő ritter akinek nagy pénz kell munka nélkül. be is jött.Azért felháboritó, hogy csak az a jó amit a libsik csinálnak, csináltak pl tönkre tették az országot, de a sajtóba meg a Heti Hetesbe az is jó volt, csak Orbán ne legyen. Bármit bármikor fog csinálni Orbán nem lesz jó sajnos . Vajon ennek a libsi sajtóuralomnak mikor lesz vége.

pannonfunk 2010.11.05. 23:53:43

@gakken: Ja, miért nem ezzel kezdted, hogy a barátom az 51 éves sebész az csak kamu, és csak ránéztél a bértáblára?

Ha lenne sebész barátod, akkor tudnád, hogy kap készenléáti pótlékot, ügyeleti pótlékot, mittoménmit, ami mégegyszer annyi, mint amennyi az alapfizuja.

Esetleg azt is tudnád, hogy a táblában a kötelezően minimálisan adható alapfizetés van. Én J2-ben vagyok, szerinted mennyi a bruttó (alap)fizetésem?

pannonfunk 2010.11.05. 23:58:27

@Egri Marika: Ja, a szuperbruttó az olyan bájos, főleg, amikor külföldieknek magyarázom. Jön a kollegina, EU-s pénzből fizetjük, ő annyit lát, hogy az EU mennyit ad a fizetésre+járulékra a pályázati pénzből, aztán pislog, amikor 30-egynéhány százalék marad nettó a kezében, és amikor kérdezi, hogy ez mi, akkor magyarázom, hogy hát osszad le 1.27-tell, aztán amit kapsz, arra vegyed a 32% 1.27-szeresét, az 40.64, na annyi adót vegyél le, de 20-akárhány százalék tébét ne a maradékból vegyed, hanem abból, mintha nem fizettél volna még adót...

hower 2010.11.06. 00:39:50

Brutális lesz ez a 0.8% elvonáscsökkenés! És megint száguld majd a Pannon-puma...

HAL 9000 2010.11.06. 00:50:38

Fletó beteg és zártosztályon a helye, ha már lesittelni nem tudják...

ColT · http://kilatasgaleria.blog.hu/ 2010.11.06. 05:06:38

"most éppen Gyurcsány Ferenc szerint nem legitim Orbán Viktor, nem pedig fordítva"

Tényleg, politikában ez az egyetlen viccforrás, hogy a Fityisz kormány faszkodása közben pont azok pofáznak hangosan, akik az országot ide juttatták... Beszarok komolyan mondom.

Még mindig inkább Viktor, mint Ferike.

ColT · http://kilatasgaleria.blog.hu/ 2010.11.06. 05:12:07

@Indriq: Miért, az előző kormány legitim volt erkölcsileg? Ezek kispályások a Ferikéékhez képest vaze.

nemecsek ernő áruló 2010.11.06. 05:31:15

@gyvy: Aham. Ja. Mennyire szép is volt, amikor Biszku Béla a parlamentben jelentette be a megtorlásokat. Áldott jó szívem.

Jogállamban a törvényhozásnak semmi köze a rendőrségi eljárásokhoz. Komcsi-e vagy?

banurr 2010.11.06. 06:04:58

Remélem a következő kommentem átmegy.
Szóval akkor erről vitatkozzunk, mi az ami ebben bárki érzelmeit-érdekeit sérti?

banurr 2010.11.06. 06:06:24

1949. évi XX. törvény

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA

A többpártrendszert, a parlamenti demokráciát és a szociális piacgazdaságot megvalósító jogállamba való békés politikai átmenet elősegítése érdekében az Országgyűlés - hazánk új Alkotmányának elfogadásáig - Magyarország Alkotmányának szövegét a következők szerint állapítja meg:

I. fejezet

Általános rendelkezések

1. § Magyarország: köztársaság.

2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.

(2) A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja.

(3) Senkinek a tevékenysége sem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetőleg kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és egyben köteles fellépni.

2/A. § (1) A Magyar Köztársaság az Európai Unióban tagállamként való részvétele érdekében nemzetközi szerződés alapján - az Európai Uniót, illetőleg az Európai Közösségeket (a továbbiakban: Európai Unió) alapító szerződésekből fakadó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mértékig - egyes, Alkotmányból eredő hatásköreit a többi tagállammal közösen gyakorolhatja; e hatáskörgyakorlás megvalósulhat önállóan, az Európai Unió intézményei útján is.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nemzetközi szerződés megerősítéséhez és kihirdetéséhez az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

3. § (1) A Magyar Köztársaságban a pártok az Alkotmány és az alkotmányos jogszabályok tiszteletben tartása mellett szabadon alakulhatnak és szabadon tevékenykedhetnek.

(2) A pártok közreműködnek a népakarat kialakításában és kinyilvánításában.

(3) A pártok közhatalmat közvetlenül nem gyakorolhatnak. Ennek megfelelően egyetlen párt sem irányíthat semmiféle állami szervet. A pártok és a közhatalom szétválasztása érdekében törvény határozza meg azokat a tisztségeket, közhivatalokat, amelyeket párt tagja vagy tisztségviselője nem tölthet be.

4. § A szakszervezetek és más érdekképviseletek védik és képviselik a munkavállalók, a szövetkezeti tagok és a vállalkozók érdekeit.

5. § A Magyar Köztársaság állama védi a nép szabadságát és hatalmát, az ország függetlenségét és területi épségét, valamint a nemzetközi szerződésekben rögzített határait.

6. § (1) A Magyar Köztársaság elutasítja a háborút, mint a nemzetek közötti viták megoldásának eszközét, és tartózkodik a más államok függetlensége vagy területi épsége ellen irányuló erőszak alkalmazásától, illetőleg az erőszakkal való fenyegetéstől.

(2) A Magyar Köztársaság együttműködésre törekszik a világ valamennyi népével és országával.

(3) A Magyar Köztársaság felelősséget érez a határain kívül élő magyarok sorsáért, és előmozdítja a Magyarországgal való kapcsolatuk ápolását.

(4) A Magyar Köztársaság az európai népek szabadságának, jólétének és biztonságának kiteljesedése érdekében közreműködik az európai egység megteremtésében.

7. § (1) A Magyar Köztársaság jogrendszere elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait, biztosítja továbbá a vállalt nemzetközi jogi kötelezettségek és a belső jog összhangját.

(2) A jogalkotás rendjét törvény szabályozza, amelynek elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

8. § (1) A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége.

(2) A Magyar Köztársaságban az alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, alapvető jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja.

(3)

(4) Rendkívüli állapot, szükségállapot vagy veszélyhelyzet idején az alapvető jogok gyakorlása - az 54-56. §-ban, az 57. § (2)-(4) bekezdésében, a 60. §-ban, a 66-69. §-ban és a 70/E. §-ban megállapított alapvető jogok kivételével - felfüggeszthető vagy korlátozható.

9. § (1) Magyarország gazdasága olyan piacgazdaság, amelyben a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú és egyenlő védelemben részesül.

(2) A Magyar Köztársaság elismeri és támogatja a vállalkozás jogát és a gazdasági verseny szabadságát.

10. § (1) A magyar állam tulajdona nemzeti vagyon.

(2) Az állam kizárólagos tulajdonának, valamint kizárólagos gazdasági tevékenységének körét törvény határozza meg.

11. § Az állam tulajdonában álló vállalatok és gazdálkodó szervezetek a törvényben meghatározott módon és felelősséggel önállóan gazdálkodnak.

12. § (1) Az állam támogatja az önkéntes társuláson alapuló szövetkezeteket, elismeri a szövetkezetek önállóságát.

(2) Az állam tiszteletben tartja az önkormányzatok tulajdonát.

13. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a tulajdonhoz való jogot.

(2) Tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, törvényben szabályozott esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet.

14. § Az Alkotmány biztosítja az öröklés jogát.

15. § A Magyar Köztársaság védi a házasság és a család intézményét.

16. § A Magyar Köztársaság különös gondot fordít az ifjúság létbiztonságára, oktatására és nevelésére, védelmezi az ifjúság érdekeit.

17. § A Magyar Köztársaság a rászorulókról kiterjedt szociális intézkedésekkel gondoskodik.

18. § A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez.

II. fejezet

Az Országgyűlés

19. § (1) A Magyar Köztársaság legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szerve az Országgyűlés.

(2) Az Országgyűlés a népszuverenitásból eredő jogait gyakorolva biztosítja a társadalom alkotmányos rendjét, meghatározza a kormányzás szervezetét, irányát és feltételeit.

(3) E jogkörében az Országgyűlés

a) megalkotja a Magyar Köztársaság Alkotmányát;

b) törvényeket alkot;

c) meghatározza az ország társadalmi-gazdasági tervét;

d) megállapítja az államháztartás mérlegét, jóváhagyja az állami költségvetést és annak végrehajtását;

e) dönt a Kormány programjáról;

f) megköti a Magyar Köztársaság külkapcsolatai szempontjából kiemelkedő fontosságú nemzetközi szerződéseket;

g) dönt a hadiállapot kinyilvánításáról és a békekötés kérdéséről;

h) hadiállapot vagy idegen hatalom fegyveres támadásának közvetlen veszélye (háborús veszély) esetén kihirdeti a rendkívüli állapotot, és Honvédelmi Tanácsot hoz létre;

i) az alkotmányos rend megdöntésére vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló fegyveres cselekmények, továbbá az élet- és vagyonbiztonságot tömeges méretekben veszélyeztető, fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett súlyos erőszakos cselekmények, elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén (a továbbiakban együtt: szükséghelyzet) szükségállapotot hirdet ki;

j) az Alkotmányban meghatározott esetek kivételével dönt a Magyar Honvédség országon belüli vagy külföldi alkalmazásáról, külföldi fegyveres erők magyarországi, vagy az ország területéről kiinduló alkalmazásáról, valamint a Magyar Honvédség külföldi, illetve a külföldi fegyveres erők magyarországi állomásozásáról;

k) megválasztja a Köztársaság elnökét, a miniszterelnököt, az Alkotmánybíróság tagjait, az országgyűlési biztosokat, az Állami Számvevőszék elnökét és alelnökeit, a Legfelsőbb Bíróság elnökét és a legfőbb ügyészt;

l) a Kormány javaslatára feloszlatja azt a tanácsot, amelynek működése az Alkotmánnyal ellentétes;

m) közkegyelmet gyakorol;

n) külső fegyveres támadás veszélye esetén vagy szövetségi kötelezettség teljesítése érdekében meghatározott időre kihirdeti (meghosszabbítja) a megelőző védelmi helyzetet, és felhatalmazza a Kormányt a szükséges intézkedések megtételére.

(4) A (3) bekezdés g), h) és i) pontjában meghatározott döntéshez az országgyűlési képviselők kétharmadának a szavazata szükséges.

(5)

(6) A (3) bekezdés j) és n) pontja szerinti döntéshez a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának a szavazata szükséges.

19/A. § (1) Ha az Országgyűlés e döntések meghozatalában akadályoztatva van, a köztársasági elnök jogosult a hadiállapot kinyilvánítására, a rendkívüli állapot kihirdetésére és a Honvédelmi Tanács létrehozására, továbbá a szükségállapot kihirdetésére.

(2) Az Országgyűlés e döntések meghozatalában akkor van akadályoztatva, ha nem ülésezik, és összehívása az idő rövidsége, továbbá a hadiállapotot, a rendkívüli állapotot vagy a szükségállapotot kiváltó események miatt elháríthatatlan akadályba ütközik.

(3) Az akadályoztatás tényét, továbbá a hadiállapot kinyilvánításának, a rendkívüli állapot vagy a szükségállapot kihirdetésének indokoltságát az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a miniszterelnök együttesen állapítja meg.

(4) Az Országgyűlés a hadiállapot, a rendkívüli állapot vagy a szükségállapot kihirdetésének az indokoltságát az akadályoztatásának megszűnése utáni első ülésén felülvizsgálja, és dönt az alkalmazott intézkedések jogszerűségéről. E döntéshez az országgyűlési képviselők kétharmadának a szavazata szükséges.

19/B. § (1) Rendkívüli állapot idején a Honvédelmi Tanács dönt

a) a Magyar Honvédség országon belüli, vagy külföldi alkalmazásáról, békefenntartásban való részvételéről, külföldi hadműveleti területen végzett humanitárius tevékenységéről, valamint külföldi állomásozásáról,

b) a külföldi fegyveres erők magyarországi, vagy az ország területéről kiinduló alkalmazásáról, illetve magyarországi állomásozásáról,

c) a külön törvényben meghatározott rendkívüli intézkedések bevezetéséről.

(2) A Honvédelmi Tanács elnöke a köztársasági elnök, tagjai: az Országgyűlés elnöke, az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselőcsoportjainak vezetői, a miniszterelnök, a miniszterek és tanácskozási joggal a Honvéd Vezérkar főnöke.

(3) A Honvédelmi Tanács gyakorolja:

a) az Országgyűlés által rá átruházott jogokat,

b) a köztársasági elnök jogait,

c) a Kormány jogait.

(4) A Honvédelmi Tanács rendeletet alkothat, ebben egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, illetőleg törvényi rendelkezésektől eltérhet, továbbá egyéb különleges intézkedéseket hozhat, az Alkotmány alkalmazását azonban nem függesztheti fel.

(5) A Honvédelmi Tanács rendelete a rendkívüli állapot megszünésével hatályát veszti, kivéve ha az Országgyűlés a rendelet hatályát meghosszabbítja.

(6) Az Alkotmánybíróság működése rendkívüli állapot idején sem korlátozható.

19/C. § (1) A szükségállapot kihirdetésekor az Országgyűlés akadályoztatása esetén a köztársasági elnök dönt a Magyar Honvédség 40/B. § (2) bekezdése szerinti felhasználásáról.

(2) A szükségállapot idején a külön törvényben megállapított rendkívüli intézkedéseket rendeleti úton a köztársasági elnök vezeti be.

(3) A köztársasági elnök a bevezetett rendkívüli intézkedésekről haladéktalanul tájékoztatja az Országgyűlés elnökét. A szükségállapot idején az Országgyűlés - akadályoztatása esetén az Országgyűlés Honvédelmi Bizottsága - folyamatosan ülésezik. Az Országgyűlés, illetőleg az Országgyűlés Honvédelmi Bizottsága a köztársasági elnök által bevezetett rendkívüli intézkedések alkalmazását felfüggesztheti.

(4) A rendeleti úton bevezetett rendkívüli intézkedések harminc napig maradnak hatályban, kivéve ha hatályukat az Országgyűlés - akadályoztatása esetén az Országgyűlés Honvédelmi Bizottsága - meghosszabbítja.

(5) A szükségállapotra egyébként a rendkívüli állapotra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

19/D. § A rendkívüli állapot és a szükségállapot idején alkalmazandó részletes szabályokról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

19/E. § (1) Külső fegyveres csoportoknak Magyarország területére történő váratlan betörése esetén a támadás elhárítására, illetőleg az ország területének a honi és szövetséges légvédelmi és repülő készültségi erőkkel való oltalmazására, az alkotmányos rend, az élet- és vagyonbiztonság, a közrend és a közbiztonság védelme érdekében a Kormány a köztársasági elnök által jóváhagyott védelmi terv szerint - a támadással arányos és erre felkészített erőkkel - a szükségállapot vagy a rendkívüli állapot kihirdetésére vonatkozó döntésig azonnal intézkedni köteles.

(2) A Kormány az (1) bekezdés alapján megtett intézkedéséről haladéktalanul tájékoztatja az Országgyűlést, a köztársasági elnököt a további intézkedések megtétele érdekében.

(3) A Kormány azonnali intézkedésére alkalmazandó szabályokról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

20. § (1) Az országgyűlési képviselők általános választását - az Országgyűlés feloszlása vagy feloszlatása miatti választás kivételével - az előző Országgyűlés megválasztását követő negyedik év április vagy május hónapjában kell megtartani.

(2) Az országgyűlési képviselők tevékenységüket a köz érdekében végzik.

(3) Az országgyűlési képviselőt - az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvényben szabályozottak szerint - mentelmi jog illeti meg.

(4) Az országgyűlési képviselőt a függetlenségét biztosító javadalmazás illeti meg. Az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

(5) A képviselő nem lehet köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság tagja, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, az Állami Számvevőszék elnöke, alelnöke és számvevője, bíró, ügyész, közigazgatási szerv alkalmazottja - a Kormány tagja és az államtitkár kivételével -, továbbá a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagja. Törvény az összeférhetetlenség egyéb eseteit is megállapíthatja.

(6) Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

20/A. § (1) Az országgyűlési képviselő megbízatása megszűnik:

a) az Országgyűlés működésének befejezésével,

b) a képviselő halálával,

c) az összeférhetetlenség kimondásával,

d) lemondással,

e) a választójog elvesztésével.

(2) Az összeférhetetlenség kimondásáról az Országgyűlés a jelen lévő képviselők kétharmadának szavazatával határoz.

(3) A képviselő az Országgyűléshez intézett nyilatkozatával lemondhat megbízatásáról. A lemondás érvényességéhez az Országgyűlés elfogadó nyilatkozata nem szükséges.

21. § (1) Az Országgyűlés elnököt, alelnököket és jegyzőket választ tagjai sorából.

(2) Az Országgyűlés állandó bizottságokat alakít tagjaiból, és bármely kérdés megvizsgálására bizottságot küldhet ki.

(3) Az országgyűlési bizottságok által kért adatokat mindenki köteles a rendelkezésükre bocsátani, illetőleg köteles előttük vallomást tenni.

22. § (1) Az Országgyűlés évenként két rendes ülésszakot tart: minden év február elsejétől június tizenötödikéig, illetve szeptember elsejétől december tizenötödikéig.

(2) Az Országgyűlés alakuló ülését - a választást követő egy hónapon belüli időpontra - a köztársasági elnök hívja össze; egyébként az Országgyűlés ülésszakának és ezen belül az egyes üléseknek az összehívásáról az Országgyűlés elnöke gondoskodik.

(3) A köztársasági elnök, a Kormány, vagy a képviselők egyötödének írásbeli kérelmére az Országgyűlést rendkívüli ülésszakra vagy rendkívüli ülésre össze kell hívni. A kérelemben az összehívás indokát, továbbá a javasolt időpontot és napirendet meg kell jelölni.

(4) A köztársasági elnök az Országgyűlés ülését egy ülésszak alatt egy alkalommal - legfeljebb harminc napra - elnapolhatja.

(5) Az elnapolás tartama alatt az Országgyűlés elnöke a képviselők egyötödének írásbeli kérelmére - a kérelem kézhezvételétől számított nyolc napnál nem távolabbi időpontra - köteles az Országgyűlést összehívni.

23. § Az Országgyűlés ülései nyilvánosak. A köztársasági elnök, a Kormány, továbbá bármely képviselő kérelmére az Országgyűlés a képviselők kétharmadának a szavazatával zárt ülés tartását is elhatározhatja.

24. § (1) Az Országgyűlés akkor határozatképes, ha a képviselőknek több, mint a fele jelen van.

(2) Az Országgyűlés a határozatait a jelen lévő képviselők több, mint a felének szavazatával hozza.

(3) Az Alkotmány megváltoztatásához, valamint az Alkotmányban meghatározott egyes döntések meghozatalához az országgyűlési képviselők kétharmadának a szavazata szükséges.

(4) Az Országgyűlés a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott Házszabályban állapítja meg működésének szabályait és tárgyalási rendjét.

(5)

25. § (1) Törvényt a köztársasági elnök, a Kormány, minden országgyűlési bizottság és bármely országgyűlési képviselő kezdeményezhet.

(2) A törvényhozás joga az Országgyűlést illeti meg.

(3) Az Országgyűlés által elfogadott törvényt az Országgyűlés elnöke aláírja, majd megküldi a köztársasági elnöknek.

26. § (1) A törvény kihirdetéséről, annak kézhezvételétől számított tizenöt napon - az Országgyűlés elnökének sürgősségi kérelmére öt napon - belül a köztársasági elnök gondoskodik. A kihirdetésre megküldött törvényt aláírja. A törvényt a hivatalos lapban ki kell hirdetni.

(2) Ha a köztársasági elnök a törvénnyel vagy annak valamelyik rendelkezésével nem ért egyet, azt aláírás előtt az (1) bekezdésben említett határidőn belül megfontolás végett, észrevételeinek közlésével visszaküldheti az Országgyűlésnek.

(3) Az Országgyűlés a törvényt újra megtárgyalja, és elfogadásáról ismét határoz. Az Országgyűlés elnöke által ezt követően megküldött törvényt a köztársasági elnök köteles aláírni és öt napon belül kihirdetni.

(4) A köztársasági elnök a törvényt aláírás előtt az (1) bekezdésben említett határidőn belül véleményezésre megküldi az Alkotmánybíróságnak, ha annak valamelyik rendelkezését alkotmányellenesnek tartja.

(5) Ha az Alkotmánybíróság - soron kívüli eljárásban - az alkotmányellenességet megállapítja, a köztársasági elnök a törvényt az Országgyűlésnek visszaküldi, egyébként köteles a törvényt aláírni és öt napon belül kihirdetni.

(6) A népszavazásra bocsátott törvényt a köztársasági elnök csak akkor írja alá, ha azt a népszavazás megerősítette.

27. § Az Országgyűlés tagjai az állampolgári, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosaihoz, az Állami Számvevőszék elnökéhez és a Magyar Nemzeti Bank elnökéhez kérdést, a Kormányhoz, a Kormány bármely tagjához és a legfőbb ügyészhez interpellációt és kérdést intézhetnek a feladatkörükbe tartozó minden ügyben.

28. § (1) Az Országgyűlés megbízatása az alakuló ülésével kezdődik.

(2) Az Országgyűlés kimondhatja feloszlását megbízatásának lejárta előtt is.

(3) A köztársasági elnök a választások kitűzésével egyidejűleg feloszlathatja az Országgyűlést, ha

a) az Országgyűlés - ugyanazon Országgyűlés megbízatásának idején - tizenkét hónapon belül legalább négy esetben megvonja a bizalmat a Kormánytól, vagy

b) a Kormány megbízatásának megszűnése esetén a köztársasági elnök által miniszterelnöknek javasolt személyt az első személyi javaslat megtételének napjától számított negyven napon belül nem választja meg.

(4)

(5) Az Országgyűlés feloszlatása előtt a köztársasági elnök köteles kikérni a miniszterelnöknek, az Országgyűlés elnökének és az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselőcsoportjai vezetőinek véleményét.

(6) Az Országgyűlés feloszlásától vagy feloszlatásától számított három hónapon belül új Országgyűlést kell választani.

(7) Az Országgyűlés működése az új Országgyűlés alakuló üléséig tart.

28/A. § (1) Rendkívüli állapot vagy szükségállapot idején az Országgyűlés nem mondhatja ki a feloszlását és nem oszlatható fel.

(2) Ha az Országgyűlés megbízatása rendkívüli állapot vagy szükségállapot idején jár le, a megbízatás a rendkívüli állapot, illetőleg a szükségállapot megszűnéséig meghosszabbodik.

(3) A feloszlott vagy feloszlatott Országgyűlést a köztársasági elnök hadiállapot, háborús veszély állapota vagy szükséghelyzet esetén ismét összehívhatja. Megbízatásának meghosszabbításáról az Országgyűlés maga határoz.

28/B. § (1) Országos népszavazás és népi kezdeményezés tárgya az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdés lehet.

(2) Az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló törvény elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

28/C. § (1) Országos népszavazást döntéshozatal vagy véleménynyilvánítás céljából lehet tartani, a népszavazás elrendelésére kötelezően vagy mérlegelés alapján kerül sor.

(2) Országos népszavazást kell tartani legalább 200 000 választópolgár kezdeményezésére.

(3) Ha az országos népszavazást el kell rendelni, az eredményes népszavazás alapján hozott döntés az Országgyűlésre kötelező.

(4) Mérlegelés alapján országos népszavazást a köztársasági elnök, a Kormány, az országgyűlési képviselők egyharmada vagy 100 000 választópolgár kezdeményezésére az Országgyűlés rendelhet el.

(5) Nem lehet országos népszavazást tartani:

a) a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről és illetékekről, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvények tartalmáról,

b) hatályos nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségekről, illetve az e kötelezettségeket tartalmazó törvények tartalmáról,

c) az Alkotmány népszavazásról, népi kezdeményezésről szóló rendelkezéseiről,

d) az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási (-átalakítási, -megszüntetési) kérdésekről,

e) az Országgyűlés feloszlásáról,

f) a Kormány programjáról,

g) hadiállapot kinyilvánításáról, rendkívüli állapot és szükségállapot kihirdetéséről,

h) a Magyar Honvédség külföldi vagy országon belüli alkalmazásáról,

i) a helyi önkormányzat képviselő-testületének feloszlatásáról,

j) a közkegyelem gyakorlásáról.

(6) Az ügydöntő országos népszavazás eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele, de legalább az összes választópolgár több mint egynegyede a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott.

28/D. § Országos népi kezdeményezést legalább 50 000 választópolgár nyújthat be. Az országos népi kezdeményezés arra irányulhat, hogy az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdést az Országgyűlés tűzze a napirendjére. Az országos népi kezdeményezésben megfogalmazott kérdést az Országgyűlés köteles megtárgyalni.

28/E. § Országos népszavazás elrendelésére irányuló állampolgári kezdeményezés esetén négy hónapig, országos népi kezdeményezés esetén két hónapig lehet aláírást gyűjteni.

III. fejezet

A köztársasági elnök

29. § (1) Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett.

(2) A köztársasági elnök a Magyar Honvédség főparancsnoka.

29/A. § (1) A köztársasági elnököt az Országgyűlés öt évre választja.

(2) Köztársasági elnökké megválasztható minden választójoggal rendelkező magyar állampolgár, aki a választás napjáig a harmincötödik életévét betöltötte.

(3) A köztársasági elnököt e tisztségre legfeljebb egy alkalommal lehet újraválasztani.

29/B. § (1) A köztársasági elnök választását jelölés előzi meg. A jelölés érvényességéhez az Országgyűlés legalább ötven tagjának írásbeli ajánlása szükséges. A jelölést az Országgyűlés elnökénél a szavazás elrendelése előtt kell benyújtani. Az Országgyűlés minden tagja csak egy jelöltet ajánlhat. Annak, aki több jelöltet ajánl, mindegyik ajánlása érvénytelen.

(2) Az Országgyűlés a köztársasági elnököt titkos szavazással választja. A szükséghez képest többszöri szavazásnak van helye. Az első szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az, aki a képviselők kétharmadának szavazatát elnyeri.

(3) Ha az első szavazás alkalmával ezt a többséget egyik jelölt sem nyeri el, az (1) bekezdésnek megfelelő új ajánlás alapján újból szavazást kell tartani. A második szavazás alapján való megválasztáshoz ugyancsak a képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

(4) Ha a második szavazás alkalmával egyik jelölt sem nyerte el a megkívánt többséget, harmadszori szavazást kell tartani. Ez alkalommal csak arra a két jelöltre lehet szavazni, akik a második szavazás alkalmával a legtöbb szavazatot kapták. A harmadik szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az, aki - tekintet nélkül a szavazásban részt vevők számára - a szavazatok többségét elnyerte.

(5) A szavazási eljárást legfeljebb három egymásra következő nap alatt be kell fejezni.

29/C. § (1) A köztársasági elnököt a korábbi elnök megbízatásának lejárta előtt legalább 30 nappal, ha pedig a megbízatás idő előtt szűnt meg, a megszűnéstől számított 30 napon belül kell megválasztani.

(2) Az elnökválasztást az Országgyűlés elnöke tűzi ki.

29/D. § A megválasztott köztársasági elnök a korábbi elnök megbízatásának lejártakor, illetőleg a megbízás idő előtti megszűnése esetén a kiírt választás eredményének kihirdetését követő nyolcadik napon lép hivatalába; hivatalba lépését megelőzően az Országgyűlés előtt esküt tesz.

29/E. § (1) A köztársasági elnök átmeneti akadályoztatása esetén, vagy ha a köztársasági elnök megbízatása valamely okból idő előtt megszűnik, az új köztársasági elnök hivatalba lépéséig a köztársasági elnöki jogkört az Országgyűlés elnöke gyakorolja, azzal a korlátozással, hogy törvényt az Országgyűlésnek megfontolás végett, illetőleg az Alkotmánybíróságnak megvizsgálás céljából nem küldhet meg, az Országgyűlést nem oszlathatja fel, és a kegyelmezés jogával csak a jogerősen elítéltek javára élhet.

(2) A köztársasági elnök helyettesítése idején az Országgyűlés elnöke képviselői jogait nem gyakorolhatja, és helyette az Országgyűlés elnökének feladatát az Országgyűlés által kijelölt alelnök látja el.

30. § (1) A köztársasági elnöki tisztség összeegyeztethetetlen minden más állami, társadalmi és politikai tisztséggel vagy megbízatással. A köztársasági elnök más kereső foglalkozást nem folytathat, és egyéb tevékenységéért - a szerzői jogi védelem alá eső tevékenységet kivéve - díjazást nem fogadhat el.

(2) A köztársasági elnök tiszteletdíjáról, kedvezményeiről és az őt megillető költségtérítés összegéről szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

30/A. § (1) A köztársasági elnök

a) képviseli a magyar államot,

b) a Magyar Köztársaság nevében nemzetközi szerződéseket köt, ha a szerződés tárgya a törvényhozás hatáskörébe tartozik, a szerződés megkötéséhez az Országgyűlés előzetes hozzájárulása szükséges,

c) megbízza és fogadja a nagyköveteket és a követeket,

d) kitűzi az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek általános választását, valamint az európai parlamenti választás, továbbá az országos népszavazás időpontját,

e) részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés és az országgyűlési bizottságok ülésein,

f) javaslatot tehet az Országgyűlésnek intézkedés megtételére,

g) népszavazást kezdeményezhet,

h)

i) külön törvényben meghatározott személy vagy szervek javaslatára kinevezi és felmenti a Magyar Nemzeti Bank elnökét, alelnökeit és az egyetemi tanárokat; megbízza és felmenti az egyetemek rektorait; kinevezi és előlépteti a tábornokokat; megerősíti tisztségében a Magyar Tudományos Akadémia elnökét,

j) adományozza a törvényben meghatározott címeket, érdemrendeket, kitüntetéseket és engedélyezi viselésüket,

k) gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát,

l) dönt az állampolgársági ügyekben,

m) dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket külön törvény a hatáskörébe utal.

(2) A köztársasági elnöknek az (1) bekezdésében meghatározott minden intézkedéséhez és rendelkezéséhez - az a), d), e), f) és g) pontban foglaltak kivételével - a miniszterelnöknek vagy az illetékes miniszternek az ellenjegyzése szükséges.

31. § (1) Az elnöki megbízatás megszűnik:

a) a megbízatás idejének lejártával,

b) az elnök halálával,

c) a feladatkör ellátását kilencven napon túl lehetetlenné tevő állapottal,

d) az összeférhetetlenség kimondásával,

e) lemondással,

f) az elnöki tisztségtől való megfosztással.

(2) Ha a köztársasági elnökkel szemben a tisztsége gyakorlása során összeférhetetlenségi ok [30. § (1) bekezdés] merül fel, bármely képviselő indítványára az Országgyűlés határoz az összeférhetetlenség kimondásáról. A határozat meghozatalához a képviselők kétharmadának a szavazata szükséges. A szavazás titkos.

(3) A köztársasági elnök az Országgyűléshez intézett nyilatkozatával lemondhat megbízatásáról. A lemondás érvényességéhez az Országgyűlés elfogadó nyilatkozata szükséges. Az Országgyűlés tizenöt napon belül kérheti a köztársasági elnököt, hogy elhatározását újból fontolja meg. Ha a köztársasági elnök elhatározását fenntartja, az Országgyűlés a lemondás tudomásulvételét nem tagadhatja meg.

(4) A köztársasági elnök a tisztségétől megfosztható, ha annak gyakorlása során az Alkotmányt vagy valamely más törvényt szándékosan megsérti.

31/A. § (1) A köztársasági elnök személye sérthetetlen; büntetőjogi védelmét külön törvény biztosítja.

(2) A tisztsége gyakorlása során az Alkotmányt vagy valamely más törvényt megsértő köztársasági elnökkel szemben az országgyűlési képviselők egyötöde indítványozhatja a felelősségre vonást.

(3) A felelősségre vonási eljárás megindításához az országgyűlési képviselők kétharmadának a szavazata szükséges. A szavazás titkos.

(4) Az Országgyűlés határozatának meghozatalától kezdődően a felelősségre vonási eljárás befejezéséig az elnök a hatáskörét nem gyakorolhatja.

(5) A cselekmény elbírálása az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik.

(6) Ha az Alkotmánybíróság az eljárás eredményeként a törvénysértés tényét megállapítja, a köztársasági elnököt tisztségétől megfoszthatja.

(7)

(8)

32. § (1) Ha a köztársasági elnök ellen a felelősségre vonási eljárás a hivatali ideje alatt a hivatali tevékenységével összefüggésben elkövetett, büntetőjogilag üldözendő cselekmény miatt indult, az Alkotmánybíróság eljárásában a büntető eljárás alapvető rendelkezéseit is alkalmazni kell. A vádat az Országgyűlés által a saját tagjai közül választott vádbiztos képviseli.

(2) A köztársasági elnök ellen egyéb cselekménye miatt büntetőeljárást csak megbizatásának megszűnése után lehet indítani.

(3) Ha az Alkotmánybíróság a köztársasági elnök bűnösségét szándékos bűncselekmény elkövetésében megállapítja, az elnököt a tisztségétől megfoszthatja, s egyidejűleg a Büntető Törvénykönyvben az adott cselekményre meghatározott bármely büntetést és intézkedést alkalmazhatja.

IV. fejezet

Az Alkotmánybíróság

32/A. § (1) Az Alkotmánybíróság felülvizsgálja a jogszabályok alkotmányosságát, illetőleg ellátja a törvénnyel hatáskörébe utalt feladatokat.

(2) Az Alkotmánybíróság alkotmányellenesség megállapítása esetén megsemmisíti a törvényeket és más jogszabályokat.

(3) Az Alkotmánybíróság eljárását törvényben meghatározott esetekben bárki kezdeményezheti.

(4) Az Alkotmánybíróság tizenegy tagját az Országgyűlés választja. Az Alkotmánybíróság tagjaira - a képviselőcsoportok közötti létszámarányokat is figyelembe véve - az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselőcsoportjainak tagjaiból álló jelölő bizottság tesz javaslatot. Az Alkotmánybíróság tagjainak megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

(5) Az Alkotmánybíróság tagjai nem lehetnek tagjai a pártnak, és az Alkotmánybíróság hatásköréből adódó feladatokon kívül politikai tevékenységet nem folytathatnak.

(6) Az Alkotmánybíróság szervezetéről és működéséről szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

V. fejezet

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa

32/B. § (1) Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának feladata, hogy az alkotmányos jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltassa, és orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményezzen.

(2) A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának feladata, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségi jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltassa, és orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményezzen.

(3) Az országgyűlési biztos eljárását törvényben meghatározott esetekben bárki kezdeményezheti.

(4) Az állampolgári jogok, illetőleg a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosait a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés a képviselők kétharmadának szavazatával választja. Az Országgyűlés egyes alkotmányos jogok védelmére külön biztost is választhat.

(5)

(6) Az országgyűlési biztos tevékenységének tapasztalatairól évente beszámol az Országgyűlésnek.

(7) Az országgyűlési biztosokról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

VI. fejezet

Az Állami Számvevőszék és a Magyar Nemzeti Bank

32/C. § (1) Az Állami Számvevőszék az Országgyűlés pénzügyi-gazdasági ellenőrző szerve. Feladatkörében ellenőrzi az államháztartás gazdálkodását, ennek keretében az állami költségvetési javaslat megalapozottságát, a felhasználások szükségességét és célszerűségét, ellenjegyzi a költségvetés hitelfelvételeire vonatkozó szerződéseket; előzetesen felülvizsgálja az állami költségvetés felhasználásának a törvényességét; ellenőrzi az állami költségvetés végrehajtásáról készített zárszámadást; ellenőrzi az állami vagyon kezelését, az állami tulajdonban lévő vállalatok, vállalkozások vagyonérték-megőrző és vagyongyarapító tevékenységét; ellátja a törvénnyel hatáskörébe utalt egyéb feladatokat.

(2) Az Állami Számvevőszék ellenőrzéseit törvényességi, célszerűségi és eredményességi szempontok szerint végzi. Az Állami Számvevőszék az általa végzett ellenőrzésekről jelentésben tájékoztatja az Országgyűlést. A jelentést nyilvánosságra kell hozni. Az Állami Számvevőszék elnöke a zárszámadás ellenőrzéséről készült jelentést a zárszámadással együtt terjeszti az Országgyűlés elé.

(3) Az Állami Számvevőszék elnökének és alelnökeinek megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

(4) Az Állami Számvevőszék szervezetéről és működésének alapelveiről szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

32/D. § (1) A Magyar Nemzeti Bank a Magyar Köztársaság központi bankja. A Magyar Nemzeti Bank külön törvényben meghatározott módon felelős a monetáris politikáért.

(2) A Magyar Nemzeti Bank elnökét a köztársasági elnök hat évre nevezi ki.

(3) A Magyar Nemzeti Bank elnöke a bank tevékenységéről évente beszámol az Országgyűlésnek.

(4) A Magyar Nemzeti Bank elnöke külön törvényben meghatározott feladatkörében rendeletet bocsát ki, amely törvénnyel nem lehet ellentétes. A rendeletet a hivatalos lapban ki kell hirdetni.

VII. fejezet

A Kormány

33. § (1) A Kormány (Kormány)

a) miniszterelnökből és

b) miniszterekből áll.

(2) A miniszterelnök a miniszterek közül miniszterelnök-helyettest jelöl ki.

(3) A miniszterelnököt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés tagjai többségének szavazatával választja. A miniszterelnök megválasztásáról, továbbá a Kormány programjának elfogadásáról az Országgyűlés egyszerre határoz.

(4) A minisztereket a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki és menti fel.

(5) A Kormány a miniszterek kinevezésével alakul meg. A Kormány tagjai a Kormány megalakulása után az Országgyűlés előtt esküt tesznek.

33/A. § A Kormány megbízatása megszűnik:

a) az újonnan megválasztott Országgyűlés megalakulásával,

b) a miniszterelnök, illetőleg a Kormány lemondásával,

c) a miniszterelnök halálával,

d) a miniszterelnök választójogának elvesztésével,

e) a miniszterelnök összeférhetetlenségének megállapításával, illetőleg

f) ha a 39/A. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően az Országgyűlés a miniszterelnöktől a bizalmat megvonja és új miniszterelnököt választ.

33/B. § A miniszter megbízatása megszűnik:

a) a Kormány megbízatásának megszűnésével,

b) lemondásával,

c) felmentésével,

d) halálával,

e) választójogának elvesztésével,

f) összeférhetetlenségének megállapításával.

34. § (1) A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolását külön törvény tartalmazza.

(2) Törvény minisztérium, miniszter vagy közigazgatási szerv megjelölésére vonatkozó rendelkezését a jelenlévő országgyűlési képviselők több mint felének szavazatával elfogadott törvény módosíthatja.

35. § (1) A Kormány

a) védi az alkotmányos rendet, védi és biztosítja a természetes személyek, a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek jogait;

b) biztosítja a törvények végrehajtását;

c) irányítja a minisztériumok és a közvetlenül alárendelt egyéb szervek munkáját, összehangolja tevékenységüket;

d) biztosítja a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését;

e) biztosítja a társadalmi-gazdasági tervek kidolgozását, gondoskodik megvalósulásukról;

f) meghatározza a tudományos és kulturális fejlesztés állami feladatait, és biztosítja az ezek megvalósulásához szükséges feltételeket;

g) meghatározza a szociális és egészségügyi ellátás állami rendszerét, és gondoskodik az ellátás anyagi fedezetéről;

h) irányítja a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek működését;

i) az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás, illetőleg következményeinek az elhárítása (a továbbiakban: veszélyhelyzet), valamint a közrend és a közbiztonság védelme érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket;

j) közreműködik a külpolitika meghatározásában; a Magyar Köztársaság Kormánya nevében nemzetközi szerződéseket köt;

k) képviseli a Magyar Köztársaságot az Európai Unió kormányzati részvétellel működő intézményeiben;

l) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket törvény a hatáskörébe utal;

m) a megelőző védelmi helyzet kihirdetésének kezdeményezését követően a közigazgatás, a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek működését érintő törvényektől eltérő intézkedéseket vezethet be; az így bevezetett intézkedések hatálya az Országgyűlés döntéséig, de legfeljebb 60 napig tart, azokról a Kormány a köztársasági elnököt és az Országgyűlés illetékes bizottságait folyamatosan tájékoztatja.

(2) A Kormány a maga feladatkörében rendeleteket bocsát ki, és határozatokat hoz. Ezeket a miniszterelnök írja alá. A Kormány rendelete és határozata törvénnyel nem lehet ellentétes. A Kormány rendeleteit a hivatalos lapban ki kell hirdetni.

(3) Veszélyhelyzetben és megelőző védelmi helyzetben a Kormány az Országgyűlés felhatalmazása alapján egyes törvények rendelkezéseitől eltérő rendeleteket és intézkedéseket hozhat. A veszélyhelyzetben és a megelőző védelmi helyzetben alkalmazható szabályokról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

(4) A Kormány - jogszabály kivételével - az alárendelt szervek által hozott minden olyan határozatot vagy intézkedést megsemmisít, illetőleg megváltoztat, amely törvénybe ütközik.

35/A. § (1) Az európai integrációval összefüggő ügyekben az Országgyűlés vagy bizottságai ellenőrzési jogkörének, az Országgyűlés és a Kormány között folytatott egyeztetésnek, továbbá a Kormány tájékoztatási kötelezettségének részletes szabályairól a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott törvény rendelkezik.

(2) A Kormány az Országgyűlés részére megküldi azokat a javaslatokat, amelyek az Európai Unió kormányzati részvétellel működő intézményeinek döntéshozatali eljárásában napirenden szerepelnek.

36. § Feladatának ellátása során a Kormány együttműködik az érdekelt társadalmi szervezetekkel.

37. § (1) A miniszterelnök vezeti a Kormány üléseit, gondoskodik a Kormány rendeleteinek és határozatainak végrehajtásáról.

(2) A miniszterek a jogszabályok rendelkezéseinek és a Kormány határozatainak megfelelően vezetik az államigazgatásnak feladatkörükbe tartozó ágait, és irányítják az alájuk rendelt szerveket. A tárca nélküli miniszterek ellátják a Kormány által meghatározott feladataikat.

(3) A Kormány tagjai törvényben vagy kormányrendeletben kapott felhatalmazás alapján feladatkörükben eljárva rendeletet adnak ki, amelyek törvénnyel és kormányrendelettel nem lehetnek ellentétesek. A rendeleteket a hivatalos lapban ki kell hirdetni.

38. §

39. § (1) Működéséért a Kormány az Országgyűlésnek felelős. Munkájáról az Országgyűlésnek rendszeresen köteles beszámolni.

(2) A Kormány tagjai a Kormánynak és az Országgyűlésnek felelősek, tevékenységükről kötelesek a Kormánynak és az Országgyűlésnek beszámolni. A Kormány tagjai és az államtitkárok jogállását, díjazását, továbbá felelősségre vonásuk módját törvény szabályozza.

(3) A Kormány tagjai részt vehetnek és felszólalhatnak az Országgyűlés ülésein.

39/A. § (1) A képviselők legalább egyötöde a miniszterelnökkel szemben írásban - a miniszterelnöki tisztségre jelölt személy megjelölésével - bizalmatlansági indítványt nyújthat be. A miniszterelnökkel szemben benyújtott bizalmatlansági indítványt a Kormánnyal szemben benyújtott bizalmatlansági indítványnak kell tekinteni. Ha az indítvány alapján az országgyűlési képviselők többsége bizalmatlanságát fejezi ki, az új miniszterelnöknek jelölt személyt megválasztottnak kell tekinteni.

(2) Az indítvány feletti vitát és szavazást legkorábban a beterjesztéstől számított három nap után, legkésőbb a beterjesztéstől számított nyolc napon belül kell megtartani.

(3) A Kormány - miniszterelnök útján - bizalmi szavazást javasolhat a (2) bekezdésben előírt határidők szerint.

(4) A Kormány - miniszterelnök útján - azt is javasolhatja, hogy az általa benyújtott előterjesztés feletti szavazás egyben bizalmi szavazás legyen.

(5) Ha az Országgyűlés a (3)-(4) bekezdésben foglalt esetekben nem szavaz bizalmat a Kormánynak, a Kormány köteles lemondani.

39/B. § Ha a Kormány megbízatása megszűnik, az új Kormány megalakulásáig a Kormány hivatalban marad, és gyakorolja mindazokat a jogokat, amelyek a Kormányt megilletik; nemzetközi szerződést azonban nem köthet, és rendeletet csak törvény kifejezett felhatalmazása alapján, halaszthatatlan esetben alkothat.

39/C. § (1) Ha a miniszterelnök megbízatása az újonnan megválasztott Országgyűlés megalakulásával vagy a miniszterelnök, illetőleg a Kormány lemondásával szűnt meg, a miniszterelnök az új miniszterelnök megválasztásáig ügyvezető miniszterelnökként gyakorolja a hatáskörét, de új miniszter kinevezésére, illetőleg miniszter felmentésére javaslatot nem tehet, és rendeletet csak törvény kifejezett felhatalmazása alapján halaszthatatlan esetben alkothat.

(2) Ha a miniszterelnök megbízatása halála, választójogának elvesztése, illetőleg összeférhetetlenségének megállapítása miatt szűnik meg, az új miniszterelnök megválasztásáig a miniszterelnök hatáskörét - az (1) bekezdésben írt korlátozásokkal - a miniszterelnök-helyettes gyakorolja; több miniszterelnök-helyettes esetén pedig az első helyen kijelölt miniszterelnök-helyettes.

40. § (1) A Kormány meghatározott feladatkörök ellátására kormánybizottságokat alakíthat.

(2) A Kormány jogosult az államigazgatás bármely ágát közvetlenül felügyelete alá vonni, és erre külön szerveket létesíteni.

(3) A minisztériumok és a Kormány alá rendelt szervek alkalmazottainak jogállását, díjazását, továbbá felelősségre vonásuk módját külön törvény szabályozza.

VIII. fejezet

A Magyar Honvédség és egyes rendvédelmi szervek

40/A. § (1) A Magyar Honvédség alapvető kötelessége a haza katonai védelme és a nemzetközi szerződésből eredő kollektív védelmi feladatok ellátása.

(2) A Rendőrség alapvető feladata a közbiztonság, a közrend és az államhatár rendjének védelme.

(3)

(4) A Magyar Honvédség feladatairól és a rá vonatkozó részletes szabályokról szóló, továbbá a Rendőrségről, a titkosszolgálati eszközök és módszerek alkalmazásáról, valamint a nemzetbiztonsági tevékenységgel összefüggő részletes szabályokról szóló törvények elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

40/B. § (1)

(2) A Magyar Honvédséget az alkotmányos rend megdöntésére, vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló fegyveres cselekmények, továbbá az élet- és vagyonbiztonságot tömeges méretekben veszélyeztető, fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett súlyos erőszakos cselekmények esetén, az Alkotmány rendelkezéseinek megfelelően kihirdetett szükségállapot idején lehet felhasználni, akkor, ha a rendőrség alkalmazása nem elegendő.

(3) A Magyar Honvédség irányítására - ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik - az Alkotmányban meghatározott keretek között kizárólag az Országgyűlés, a köztársasági elnök, a Honvédelmi Tanács, a Kormány és az illetékes miniszter jogosult.

(4) A Magyar Honvédség, a Rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai nem lehetnek tagjai pártnak, politikai tevékenységet nem folytathatnak, továbbá szolgálati jogviszonyuk fennállása alatt és annak megszűnését vagy megszüntetését követő három évig nem indulhatnak jelöltként az országgyűlési képviselők választásán, az európai parlamenti választáson, a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek, valamint a kisebbségi önkormányzati képviselők választásán.

(5) A Magyar Honvédség nem hivatásos katonai állományú tagjának pártban való tevékenységére a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott törvény korlátokat állapíthat meg.

40/C. § (1) A Kormány engedélyezi a Magyar Honvédség, illetve külföldi fegyveres erők 19. § (3) bekezdés j) pontja szerinti, az Európai Unió vagy az Észak-Atlanti Szerződés Szervezete döntésén alapuló alkalmazását, valamint más csapatmozgásait.

(2) A Kormány az (1) bekezdés alapján, valamint a Magyar Honvédség békefenntartásban való részvételének vagy a külföldi hadműveleti területen végzett humanitárius tevékenységének engedélyezése tárgyában hozott döntéséről haladéktalanul beszámol az Országgyűlésnek a köztársasági elnök egyidejű tájékoztatása mellett.

IX. fejezet

A helyi önkormányzatok

41. § (1) A Magyar Köztársaság területe fővárosra, megyékre, városokra és községekre tagozódik.

(2) A főváros kerületekre tagozódik. A városokban kerületek alakíthatók.

42. § A község, a város, a főváros és kerületei, valamint a megye választópolgárainak közösségét megilleti a helyi önkormányzás joga. A helyi önkormányzás a választópolgárok közösségét érintő helyi közügyek önálló, demokratikus intézése, a helyi közhatalomnak a lakosság érdekében való gyakorlása.

43. § (1) A helyi önkormányzatok alapjogai (44/A. §) egyenlőek. Az önkormányzatok kötelezettségei eltérőek lehetnek.

(2) A helyi önkormányzati jogokat és kötelezettségeket törvény határozza meg. Az önkormányzat hatáskörének jogszerű gyakorlása bírósági védelemben részesül, jogai védelmében az önkormányzat az Alkotmánybírósághoz fordulhat.

44. § (1) A választópolgárok a helyi önkormányzást az általuk választott képviselőtestület útján, illetőleg helyi népszavazással gyakorolják.

(2) A képviselő-testület tagjainak és a polgármesternek a választását - az időközi választás kivételével - az előző általános választást követő negyedik év október hónapjában kell megtartani.

(3) A képviselő-testület megbízatása az önkormányzati általános választás napjáig tart. A jelöltek hiányában elmaradt választás esetén a képviselő-testület megbízatása meghosszabbodik az időközi választás napjáig. A polgármester megbízatása az új polgármester megválasztásáig tart.

(4) A képviselő-testület a megbízatásának lejárta előtt - a helyi önkormányzatokról szóló törvényben meghatározott feltételek szerint - kimondhatja a feloszlását. A feloszlás és a feloszlatás [19. § (3) bek. l) pont] a polgármester megbízatását is megszünteti.

44/A. § (1) A helyi képviselőtestület:

a) önkormányzati ügyekben önállóan szabályoz és igazgat, döntése kizárólag törvényességi okból vizsgálható felül,

b) gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megillető jogokat, az önkormányzat bevételeivel önállóan gazdálkodik, saját felelősségére vállalkozhat,

c) az önkormányzat törvényben meghatározott feladatainak ellátásához megfelelő saját bevételre jogosult, továbbá e feladatokkal arányban álló állami támogatásban részesül,

d) törvény keretei között megállapítja a helyi adók fajtáit és mértékét,

e) törvény keretei között önállóan alakítja ki a szervezetét és működési rendjét,

f) önkormányzati jelképeket alkothat, helyi kitüntetéseket és elismerő címeket alapíthat,

g) a helyi közösséget érintő közügyekben kezdeményezéssel fordulhat a döntésre jogosult szervhez,

h) szabadon társulhat más helyi képviselőtestülettel, érdekeinek képviseletére önkormányzati érdekszövetséget hozhat létre, feladatkörében együttműködhet más országok helyi önkormányzatával, és tagja lehet nemzetközi önkormányzati szervezetnek.

(2) A helyi képviselőtestület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal.

44/B. § (1) A helyi képviselőtestület elnöke a polgármester. A képviselőtestület a polgármester helyettesítésére alpolgármestert választhat. Alpolgármesternek olyan személy is megválasztható, aki nem tagja a képviselőtestületnek, de a polgármestert a képviselőtestület elnökeként csak olyan alpolgármester helyettesítheti, aki a képviselőtestület tagja.

(2) A képviselőtestület bizottságot választ, és hivatalt hoz létre.

(3) A polgármester az önkormányzati feladatain kívül törvény vagy törvényi felhatalmazáson alapuló kormányrendelet alapján kivételesen államigazgatási feladatokat és hatásköröket is elláthat.

(4) Törvény vagy kormányrendelet államigazgatási feladatot, hatósági hatáskört állapíthat meg a jegyzőnek, és kivételesen a képviselőtestület hivatala ügyintézőjének is.

44/C. § A helyi önkormányzatokról szóló törvény elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. Ugyanilyen szavazataránnyal elfogadott törvényben korlátozhatók az önkormányzatok alapjogai.

X. fejezet

A bírói szervezet

45. § (1) A Magyar Köztársaságban az igazságszolgáltatást a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága, az ítélőtáblák, a Fővárosi Bíróság és a megyei bíróságok, valamint a helyi és a munkaügyi bíróságok gyakorolják.

(2) A törvény az ügyek meghatározott csoportjaira külön bíróságok létesítését is elrendelheti.

46. § (1) A bíróság - ha a törvény másképpen nem rendelkezik - tanácsban ítélkezik.

(2) A törvény által meghatározott ügyekben és módon nem hivatásos bírák is részt vesznek az ítélkezésben.

(3) Egyesbíróként és a tanács elnökeként csak hivatásos bíró járhat el. Helyi bíróság hatáskörébe tartozó, törvény által meghatározott ügyben, egyesbíró hatáskörében bírósági titkár is eljárhat, aki e tevékenysége során független, csak a törvénynek van alárendelve.

47. § (1) A Legfelsőbb Bíróság a Magyar Köztársaság legfőbb bírósági szerve.

(2) A Legfelsőbb Bíróság biztosítja a bíróságok jogalkalmazásának egységét, jogegységi határozatai a bíróságokra kötelezőek.

48. § (1) A Legfelsőbb Bíróság elnökét a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja, elnökhelyetteseit a Legfelsőbb Bíróság elnökének javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. A Legfelsőbb Bíróság elnökének megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

(2) A hivatásos bírákat törvényben meghatározott módon a köztársasági elnök nevezi ki.

(3) A bírákat tisztségükből csak törvényben meghatározott okból és eljárás keretében lehet elmozdítani.

49. §

50. § (1) A Magyar Köztársaság bíróságai védik és biztosítják az alkotmányos rendet, a természetes személyek, a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek jogait és törvényes érdekeit, büntetik a bűncselekmények elkövetőit.

(2) A bíróság ellenőrzi a közgazgatási határozatok törvényességét.

(3) A bírák függetlenek és csak a törvénynek vannak alárendelve. A bírák nem lehetnek tagjai pártnak és politikai tevékenységet nem folytathatnak.

(4) A bíróságok igazgatását az Országos Igazságszolgáltatási Tanács végzi, az igazgatásban bírói önkormányzati szervek is közreműködnek.

(5) A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról, továbbá a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

XI. fejezet

Az ügyészség

51. § (1) A Magyar Köztársaság legfőbb ügyésze és az ügyészség gondoskodik a természetes személyek, a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek jogainak a védelméről, valamint az alkotmányos rendet, az ország biztonságát és függetlenségét sértő vagy veszélyeztető minden cselekmény következetes üldözéséről.

(2) Az ügyészség törvényben meghatározott jogokat gyakorol a nyomozással összefüggésben, képviseli a vádat a bírósági eljárásban, továbbá felügyeletet gyakorol a büntetés-végrehajtás törvényessége felett.

(3) Az ügyészség közreműködik annak biztosításában, hogy mindenki megtartsa a törvényeket. Törvénysértés esetén - törvényben meghatározott esetekben és módon - fellép a törvényesség védelmében.

52. § (1) A Magyar Köztársaság legfőbb ügyészét a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja, a legfőbb ügyész helyetteseit a legfőbb ügyész javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki.

(2) A legfőbb ügyész az Országgyűlésnek felelős, és működéséről köteles beszámolni.

53. § (1) Az ügyészeket a Magyar Köztársaság legfőbb ügyésze nevezi ki.

(2) Az ügyészek nem lehetnek tagjai pártnak és politikai tevékenységet nem folytathatnak.

(3) Az ügyészi szervezetet a legfőbb ügyész vezeti és irányítja.

(4) Az ügyészségre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg.

XII. fejezet

Alapvető jogok és kötelességek

54. § (1) A Magyar Köztársaságban minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektől senkit nem lehet önkényesen megfosztani.

(2) Senkit nem lehet kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó elbánásnak vagy büntetésnek alávetni, és különösen tilos emberen a hozzájárulása nélkül orvosi vagy tudományos kísérletet végezni.

55. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabadságra és a személyi biztonságra, senkit sem lehet szabadságától másként, mint a törvényben meghatározott okokból és a törvényben meghatározott eljárás alapján megfosztani.

(2) A bűncselekmény elkövetésével gyanúsított és őrizetbe vett személyt a lehető legrövidebb időn belül vagy szabadon kell bocsátani, vagy bíró elé kell állítani. A bíró köteles az elé állított személyt meghallgatni és írásbeli indokolással ellátott határozatban szabadlábra helyezéséről vagy letartóztatásáról haladéktalanul dönteni.

(3) Az, aki törvénytelen letartóztatás vagy fogvatartás áldozata volt, kártérítésre jogosult.

56. § A Magyar Köztársaságban minden ember jogképes.

57. § (1) A Magyar Köztársaságban a bíróság előtt mindenki egyenlő, és mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely

Indriq 2010.11.06. 06:09:22

@ColT: ez jó érv, "a másik is megcsinálta"
akkor miért jobbak ezek???? most miért nem hallom, hogy takarodj orbán?

banurr 2010.11.06. 06:16:24

Bocsánat, állapotváltás utáni frissítések sorrendben

20. § (1) Az országgyűlési képviselők száma legfeljebb kettőszáz. A nemzeti és etnikai kisebbségek képviseletére további, legfeljebb tizenhárom országgyűlési képviselő választható.

(2) Az országgyűlési képviselők általános választását - az Országgyűlés feloszlása vagy feloszlatása miatti választás kivételével - az előző Országgyűlés megválasztását követő negyedik év április vagy május hónapjában kell megtartani.

(3) Az országgyűlési képviselők tevékenységüket a köz érdekében végzik.

(4) Az országgyűlési képviselőt - az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvényben szabályozottak szerint - mentelmi jog illeti meg.

(5) Az országgyűlési képviselőt a függetlenségét biztosító javadalmazás illeti meg. Az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

(6) A képviselő nem lehet köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság tagja, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, az Állami Számvevőszék elnöke, alelnöke és számvevője, bíró, ügyész, közigazgatási szerv alkalmazottja - a Kormány tagja és az államtitkár kivételével -, továbbá a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagja. Törvény az összeférhetetlenség egyéb eseteit is megállapíthatja.

(7) Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges

lujo22 2010.11.06. 06:32:52

@banurr: MIÉRT NEM A HÁBORÚ ÉS BÉKÉT MÁSOLTAD IDE BE?!!!
hA VKI KÍVÁNCSI RÁ, MEGKERESI!!!
REMÉELM KITÖRLIK

Rife67 2010.11.06. 06:42:07

@Indriq: Én arra is megkérném a kedves szegény minimálbér környékére bejelentett lerobbant palotákban lakó s több 10 milliós ócska tragacsokon járó vállakozókat, akik azzal "törvényesítették" az adócsalásukat, hogy annak a lopós bandának nem fizetnek, mert csak lenyúlnák, most szépen önként járulnának a kasszához, s visszamenőlegesen is fizetnének ezeknek, mert ezek már nem fogják ellopni, csak csupa szép és jó dologra költeni.

banurr 2010.11.06. 06:47:53

Gondoltam, mivel mindenhol "komcsialkotmány" címszóval említik és előttem egy hozzászóló felvetette, hogy melyik részével nem ért egyet egy másik hozzászóló, elétárom az itt megjelenő közösségnek a kérdéses jogszabályt és így egyszerűbb kideríteni mi az ami hibás, zavaró benne.

lujo22 2010.11.06. 06:54:53

Egyszerűbb lett volna, ha a linket kopizod be neki, és megkéred, másolja be, melyik az a bekezdés, amelyik szerinte az.
Úgysem fogja megcsinálni :D

bakaruhában 2010.11.06. 06:58:59

Ahogy mondod "elvtárs", ahogy mondod. (Szertintem, kár erőlködnötök. Büdös.)

lujo22 2010.11.06. 07:00:52

de a blog témájához hozzászólva, én is hülyeségnek tartom GyF-nek ilyen nagy szavakat használni.
Egyelőre jobb lenne ha hallgatna, mert nagyon látszik a reváns vágy, másrészt ezzel a populista lózunggal égeti magát. OV-ék csinálnak még annyi hülyeséget, h lesz még alkalma időben megszólalnia. Elég, ha arra gondulunk, 2013 után m nem sarcolják meg a multikat, és ők is bevezetnek kapu- füst- és hülyeségi adót. :D

drukkker 2010.11.06. 07:24:59

@Rife67: Nagyon szép amit írtál.
Mond nem röhögted el magad?
Én jól szórakozok amikor olvasom. Sőt többször is elolvasom, szeretk nevetni.

drukkker 2010.11.06. 07:31:16

@lujo22: Nem értek veled egyet.
Ha nincs más aki képes megmozgatni az ellenoldalt, (és most direkt nem baloldalt írtam) mint Gyurcsány, akkor neki kell elkezdeni kinyitni a "zemberek" szemét. Hogy milyen miniszterelnök volt az egy dolog, egyébként kijelentette, nincsenek újra ilyen szándékai. Másik dolog, hogy Orbán azzal tudott két vesztes választás után nyerni, hogy démonizálta egyetlen ellenfelét, sikeresen. Ez a démon most aktivizálódik! És Orbán még most is retteg tőle, csak a "zembereknek" fel kellene ismerni, és a "démon" mellé állni. Mert ami most van, és jön, az maga a második Rákosi korszak.

sprenczl 2010.11.06. 07:51:06

Fletó egy idegbeteg.
@drukkker: te is igen ostoba vagy, esetleg csak egy tanulatlan tini. Tán ülj vissza az iskolapadba.

fourgee 2010.11.06. 08:00:38

@Sixx! Anyádat is nyuggernek hívod?: "Gyurcsány egy bohóc, de nem láttam rajta hatalmi mániát. "

Akkor azt javaslom, beszélgess el olyan emberekkel, akik a kollégái voltak régebben, nem MSZP-tagok és nincs közük a politikához - tehát ilyen szempontból függetlenek. Meg fogsz lepődni azon amit majd hallasz :)

A politikusokat soha nem a TV-ből vagy az aktuális ellenzék fikázásából lehet megismerni. Orbánról is tudnék mondani durva dolgokat, amikből kiderül hogy milyen emberileg, de az "átlagember" azt sem látja, mivel nem dolgozott a közelében.

Bár úgy látszik ma Magyarországon nem szükséges mások fikázásához a személyes tapasztalat, elég ha a TV-ben látnak valakit, vagy az ellenkező oldalon áll... Na, ez a politika téma is olyan mint a foci, mindenki kurvára ért hozzá, mégsem érünk el eredményt nemzetközi szinten.

:))))

bierkamp 2010.11.06. 08:07:54

Imádom amikor hibát hibára halmoznak az ötletelések közepette, s össze vissza beszélnek.... Orbán hablatyol érthetetlen , nevetséges dolgokat... ez által hamarább rúgják seggbe a Nemzeti Szar Bandát!

yda 2010.11.06. 08:15:59

@bierkamp:
Mi van mezeibirka,megint bégetsz!Vagy felfuvódtál a mezeisörtől?

lujo22 2010.11.06. 08:19:46

@drukkker: Abban igazad van, sajnos a baloldalon nincs egy olyankarizmatikus személyiség, aki mozgósíthatná a baloldalt, ezért egyelőre én sem tartom majd megkerülhetetlen személyiségnek GyF-t.
De egyelőre pihentetni kellene, mert nagyon le van amortizálódva.
A Fidesz is rákényszerül majd azokra a lépésekre, amit annak idején annyira ellenzett, és akkor az ő hitelessége is növekedhet. De így, h azonnal beveti magát a harcba, még jobban elkopik.

Kerek négyszög 2010.11.06. 08:30:38

@sprenczl: "Fletó egy idegbeteg..."

Ja,ja, de őt nem kellett injekció kúrára küldeni a hatalmának elvesztése miatt keletkezett orvosi-pszihés problémák miatt...

Igaz Magyar 2010.11.06. 08:36:42

@sprenczl: orbán pedig folyamatosan "mentál higénés" kezelésre szorul már 2001 óta. Meg is látszik rajta ha elfogulatlanul figyeljük.

bierkamp 2010.11.06. 08:44:31

Orbán sürgeti Matolcsyt: Matolcsy! Egyik szemed itt a másik ott...siess......hehe

bierkamp 2010.11.06. 08:45:41

@yda: na gyúrjál még ezen.....bérenc

bierkamp 2010.11.06. 08:48:02

@légycsapó: A gonosz törpe járt Ausztriába kezeltetni magát minden választási bukás után...
Ausztriai klinikán mondták: Már megint itt ez a félkegyelmű?:)

Rife67 2010.11.06. 17:53:56

@drukkker: Próbáltam, de nem megy. Mert mint tudjuk, a baloldal tele van nemzetrontó, hazaáruló, lopó, csaló, hazug fráterekkel. Ezzel szemben a fideszesek genetikailag képtelenek a csalásra, hazugságra, csakis azért nem jelentik be magukat és a dolgozóikat hivatalos béren, mert nem akartak részt venni a haza szétlopásában, eddig őrizték a lét, nehogy a mocskosok szétlopják.
De most már megbízható embereknél van a kamra kulcsa, most már be lehetne talicskázni azt a sok manit, amire eddig vigyáztak, hogy majd egy megbízható bandának beszolgáltassák.

kung-fu 2010.11.06. 19:29:21

Ezek hozzák föl a legitimitást?
Milyet? Választóit? Társadalmi elfogadottságot? Milyet?
Az mszp kétszínű, hazug és gyűlölködő párt. És nem tud megújulni.
malacnews.freeblog.hu/archives/2010/11/06/Az_ellenzeki_mainstream/

kung-fu 2010.11.06. 19:30:03

@bierkamp:

Intelligens komment.
Hová kell menni skandálni?
Hely, idő?

Blau t 2010.11.08. 21:58:43

Persze, hogy legitim. Ezen nincs értelme vitatkozni. És akkor mi van? Hitler is legitím volt, szabályos választáson jutott hatalomra. Ezzel nem akarok kettőjük közé egyenlőségjelet rakni, csak jelzem, hogy egy diktátor is lehet legitím. Bár úgy gondolom - pontosabban még úgy gondolom - Orbán nem törekszik totális hatalomra. Csak amolyan soft diktatúrára, mint a Horthy vagy Kádár féle. Sajnos ez egyáltalán nincs ellenére a népnek. Rengeteg ember emlékszik nosztalgikusan Kádárra. Kádár idején meg folyzon a boldog békeidőt azaz a harmincas éveket sirták vissza. (Még sokan az én környezetemben is, pedig túlnyomó részt zsidóemberek forgolódtak körülöttem gyerekkoromban.)Egyszerűen bele kell törődni (bele lehettörődni?), hogy nálunk nincs igény a demokráciára. Pláne nincs igény a liberalizmusra. Sőt az emberi jogokra sem. (Persze mindenkinek a saját emberi jogait kivéve.)