/>

Hát megszavazták a választási szabályokat - hogy melyikeket, arról érdemes lett volna egy rögtönzött felmérést tartani a parlamenti padsorokban, tudják-e, éppen melyikeket. Az biztos, hogy az utolsó pillanatban Lázár János és Gulyás Gergely vezetésével szanaszét módosították a terveket, szinte a teljes követhetetlenségig - és már önmagában ez többet elmond a jövőképünkről, mint bármilyen törvényszöveg. De legalább arra jó volt a név szerinti szavazás, hogy kiderült, Orbán Viktor nem volt ott. Tényleg, végülis miért kéne.

Hónapok óta zajlik ez a szánalmas kis játék a választási törvényekkel, gyakorlatilag teljesen kaotikus a kép, hol, hogyan és milyen előzményekkel kéne szavazni, ha most vasárnap lennének azok a bizonyos választások. És nagyon messze nincsenek azok már, legalábbis a regisztrációig már nincs is túlságosan sok idő. Tucatnyi újabb és újabb akcióval módosították már a szöveget, mindegyiknél elmagyarázták, hogy az valójában az ellenzéknek jó és kibővíti a demokráciát, tényleg nem is értem, hogy ha nem volt elég bő a demokrácia 2010-ben, akkor diktatorikusan nyert-e a Fidesz, mert szerintem nem. Azon pedig valószínűleg senki nem csodálkozna, ha a maradék másfél évben is jönnének egyre-másra a véletlen beeső módosítók. Mert miért ne, mert kétharmad, mert megtehetik.

A regisztráció például akármilyen ronda is, még így is csak egy egész elenyésző apróság ahhoz képest, hogy a választási bizottságot kilenc évre a Fidesz fogja delegálni, arról nem is szólva, hogy ők húzzák meg a választókörzetek határát is. A mostani arányok szerint épp úgy torzítanak a határok, hogy a Fideszt nagyjából 5-10 százalékkal kéne megverni, hogy a parlamenti többség is meglegyen. Azt hol garantálják, hogy ha majd erősebb lenne az ellenzék, akkor egészen véletlenül nem módosítanák úgy, hogy még pár balos körzetet összevonnak, netán beolvasztanak jobbosokhoz? Hol van az bebiztosítva, hogy ha majd vesztésre áll a kormány, nem segítenek be egy picit nekik? Normális országokban ezeket a kérdéseket fel sem kéne tenni, de az elmúlt két és fél évben elég jó példáját láthattuk annak, miért is nem paranoia ilyesmiket kérdezni.

Mondhatjuk, hogy az nem játék, amiben az egyik csapat menet közben átírhatja a szabályokat, vagy lehetne vita arról, hogy ez mennyire pánikreakció, még vezetve, de már egyre biztosabban görögve lefelé. De ennél még izgalmasabb lesz, hogy van az a szint, amin túl már mindegy, hogy húzzák meg a vonalakat és hogy írják át újra és újra a szabályokat. Ha nagy az ellenállás, és beindul a bukási spirál, annak csak nagyon nagyot puffanó vége lehet. A Fidesz itt még nem tart, de semmi nem zárja ki, hogy ne jussanak el idáig másfél további év ugyanilyen szerencsétlenkedéssel. Akkor pedig nagyon látványosat fognak zúgni.