Ugyanazért, amiért 2002-ben. Gazdasági ügyek? Nem. Ahhoz ők túl jól kommunikálnak, bármit el tudnak adni. Komoly lépések helyett látszatmagyarkodás? Ugyan, imádná a nép. A sajtószabadság lábbal tiprása? Legyünk őszinték, egy szűk, de annál értelmesebb réteget leszámítva ez senkit nem érdekel, amíg megy a Barátok Közt. Nem. Ami történik, mindaz csak tünet. Ami miatt a Fidesz bukni fog, az ez a nézés:

(via tebege)

Ez a hatalmi gőg, az ellenfelet emberszámba sem vevő lenézése. Az undor, ahogy éreztetik mindenkivel, aki velük nem ért egyet, hogy ő nem létezik. Minden más levezethető ebből. Ez nyilvánul meg minden megszólalásukban és minden meg nem szólalásukban. Ahogy észérvet nem mondanak, csak átnyomják a törvényeiket. Ahogy hetek leforgása alatt féltucatnyi egymásnak tökéletesen ellentmondó váddal állnak elő, ahogy tették a nyugdíjügyekben. Ahogy maguk alá próbálják nyomni a médiát, és még el is magyarázzák, hogy az jó nekünk. És ez az, amit a magyarok nem képesek tolerálni, mellesleg teljes joggal. Meg lehet tenni ezzel az országgal szinte mindent. De a hatalmon lévők gőgös, lenéző cinizmusát nem szokás tolerálni. Kérdezzék csak meg Gyurcsány Ferencet.

2008. december 21., Szijjártó Péter, a vasutassztrájk alatt, miközben a VDSZSZ az elégséges szolgáltatás minimálisan sem teljesítését sem vállalta:

"Elfogadhatatlan és tűrhetetlen, hogy a kormány semmibe veszi a sztrájkolók követeléseit és nem hajlandó érdemben tárgyalni a szakszervezetekkel. A kormánynak ez a magatartása a magyar emberek békés és nyugodt karácsonyát is veszélyezteti" - hangsúlyozta a Fidesz szóvivője, aki vasárnap sajtótájékoztatót tartott a rendkívüli bizottsági ülésről és "a munkavállalók alkotmányos jogainak védelme érdekében".

A politikus arról beszélt, hogy sem a vasúttársasági, sem a repülőtéri cégvezetők nem hajlandóak megegyezni a munkavállalókkal és megfontolni a feltételeiket. Ennek kapcsán leszögezte, hogy a sztrájk alkotmányos jog, és nyilván senki nem feltételezi, hogy az alkalmazottak "jókedvükben sztrájkolnának".

index

2010. december 21., a Fidesz törvényjavaslata, miután néhány szakszervezet belengette a sztrájk lehetőségét:

"Annál a munkáltatónál, amely a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végez - így különösen a közforgalmú tömegközlekedés és a távközlés terén (...) -, csak úgy gyakorolható a sztrájk, hogy az a még elégséges szolgáltatás teljesítését ne gátolja."

"Jogellenes az a sztrájk, amely a még elégséges szolgáltatás biztosítására vonatkozó törvényi követelményt sérti, valamint a sztrájkjoggal való visszaélés is jogellenességhez vezet."

parlament.hu

A tél eddigi egyik, ha nem a legundorítóbb napirend előttijén vagyunk túl ma délután. A győztesünk pedig nem más, mint Harrach Péter, aki a karácsonyi jókívánságok közt és persze a kormány szociális érzékenységét hangsúlyozva elmesélte, hogy egyszer kezet fogott egy hajléktalannal, pedig semmi nem kényszerítette rá, az illető koszos volt, büdös, ragadt a keze, és mégis, és akkor a szemében meglátta az emberséget. És ettől máris milyen jó kereszténydemokrata ő. He?

Ez lenne a nagy kereszténység? Büszkékedni azzal, hogy milyen undorító emberekkel mit csinál? Hát nem tudom. Szerintem sokkal keresztényibb gondolat volna, ha már segíteni akar rajtuk, mondjuk enni adni a hajléktalanoknak, netán politikusként olyan döntéseket hozni, amitől nekik egy kicsit jobb lesz. De ez vélemény kérdése, van viszont más, amit Harrach Péternek kereszténydemokrataként mindenképp tudnia kell.

Az az ember, aki ezt az egész kereszténységet kitalálta, nem sima hajléktalanokhoz ment oda, hanem leprásokhoz, és nem azt mondta nekik, hogy gusztustalanok vagytok, én viszont milyen jó arc már, hogy képes vagyok hozzátok nyúlni. És ő mondott valami olyasmit is, hogy

Ügyeljetek, hogy a jót ne az emberek szeme láttára tegyétek, azért, hogy lássanak benneteket. Így semmi jutalom nem vár rátok mennyei Atyátoknál.

Amikor tehát alamizsnát adsz, ne kürtöltess magad előtt, mint a képmutatók teszik a zsinagógában és az utcán, hogy dicsérjék őket az emberek! Bizony mondom nektek, megkapták jutalmukat.

Te úgy adj alamizsnát, hogy ne tudja a bal kezed, mit tesz a jobb.

Így alamizsnád titokban marad, és Atyád, aki a rejtekben is lát, megjutalmaz.

De Harrach Péter biztosan jobban tudja.

Immár statisztikailag is igazolt tény: Magyarország a világ legtutibb helye. De komolyan. Elég ránézni csak a legfrissebb közvélemény-kutatásokra, és máris kapásból olyan dolgokat láthatunk, amire bővebb utánajárás nélkül is esküdni mernék, hogy nincs még egy hely a világon, ahol megtörténhet ilyesmi.

Abban önmagában semmi meglepő nincs, hogy a többség, most először egyébként ebben a ciklusban, elégedetlen a kormány munkájával. Az már kicsit szokatlanabb, de azért mégsem teljesen egyedülálló, hogy a kormánypárt népszerűségben több, mint negyven százalékponttal veri a legnépszerűbb ellenzéki formációt. Na de hogy a kettő egyszerre legyen? Ilyet mutasson bármelyik más ország!

És most lehetne szomorkodni. Hogy hát igen, senki nem képes olyat mondani az embereknek, amiben egy kicsit is hinni lehetne. Vagy károgni, hogy mekkora itt a kiábrándultság a politikából. Miért, meglepett ez bárkit is? De nem. Ez a két kutatási pont egymás mellé téve hihetlenül aranyos, mert tökéletesen, számszerűsítve megmutatja azt, amit egyébként már régesrég tudtunk: hogy mi vagyunk Az Ország, Ahol Mindenki Utálja A Politikát. És hogy ez jó-e? Nem. Nagyon rossz. De ha már rossz, akkor legalább jó magyarként tudjunk kicsit sírva vigadni. Szépek a hibáink.

Tegnapi hír: a költségvetés vitája percekre félbeszakadt, mert az ülésteremben épp nem üldögélt bent senki sem a kormányból, bár azt nekik olyankor kötelező. Aztán mai hír: elírták cseppecskét a Költségvetési Tanácsot kicsináló törvényt, úgyhogy a jelenlegi helyzetben januártól lenne két KT, amiből az egyik konkrétan egyszemélyes lenne. Több, mint gyönyörű.

Kicsit talán sok volt abból a kétharmados nemzeti együttműködő fülkeforradalomból. Mert amit a kormány az ilyen ügyekben csinál, az pontosan mutatja, hogy is állnak hozzá ennek az országnak az elirányítgatásához. Azt csinálnak a többségükkel, amit akarnak - de most az a szitu, hogy látványosan szarnak bele. Már bocsánat. De aki ennyire sem képes egy kicsi figyelmet fordítani a munkájára, annál erre sajnos jobb kifejezés nincs.

Persze, bármelyikünk követ el hibákat, ha dolgozik. Nem akarhatunk tökéletes kormányt - de olyat, ami ha hibázik is, azt sem a figyelmetlensége, hanyagsága, totális nemtörődömsége miatt teszi, hát olyat talán megérdemelnénk. Mert tegye mindenki szívére a kezét: ha ilyen lelkesen állna hozzá a munkájához, egy hónap múlva még ott lenne?

Nem értem ezt a módosítást, hogy most már csak legfeljebb húsz százalékban lehetnek a hírek közt a bűnügyi témák. Oké, persze, színvonaltalan nulla a kertévék szinte minden hírműsora, teletömve ilyenekkel, de valahogy nem várok komoly színvonaljavulást a változtatástól sem. Ha nem lehetnek többek bűnügyek, csak ötödben, akkor azt a keretet majd kihasználják, a többi nyolcvan százalékban meg jönnek a rákos gyerekek, a balesetek, az új kismajom születése a venezuelai állatkertben, és persze az időjárás-jelentés szakértő sztármeteorológusok döbbent rácsodálkozásával, miszerint télen nagyon hideg van, nyáron nagyon meleg van.

Mert ezt könnyű előállítani, és amíg a magyar kereskedelmi tévék nem próbálnak kis energiát belefeccölni saját maguk igényességébe, addig nincs az a törvény, ami ezen változtatni fog.

De nem is ez számít igazán.

Húsz százalék bűnügyi hír? Miről? Nem megmondta Pintér tavasszal, hogy két héten belül rend lesz?

Akkor mégis, miről szólna az a húsz százalék?

Nem tudom, más hogy van vele, én túl nagy igényeket nem támasztottam a Jobbikkal szemben. Egyébként is vérzik az ember szíve a mai parlamenti ülésen a csonka patkót nézve, amely már soha nem lesz az igazi, hisz kiderült, hogy a legmagyarabbak legmagyarabb magyar pártjából esküszegő lett a legpőszébbek legpőszébb Pőszéje, vagyis hogy hát tavasszal befurakodott egy esküszegő a pártba, vagy hát akkor még nem volt esküszegő, vagy nem tudom.

Szóval mindeddig a szélsőjobber barátaink túl sokat nem mutattak, de ezt pontosan így is várhattuk tőlük, néha zsidóztak egyet, néha cigányoztak, néztek ki a nagy böszme fejeikből, hogy a kormány lenyúlja az összes nemzetieskedős témájukat, és úgy ennyi. De azért most a mai kérdések közt szerepelt tőlük egy olyan, ami után azt hiszem, az emberből csak kikívánkozik egy jótanács.

Drága jobbikosok, lécci legközelebb, ha hivatalos papírt adtok be, előtte tanuljatok meg magyarul!

Vagy legalább egyeztessetek előtte ZagyvaGyGy-vel, ő biztos olyan jól kiigazodik a helyesírásunk útvesztői között.

JESZ. Mától ez lehet az MDF új neve. Mármint Jólét és Szabadság, aminek a közepe ugyen nem e, hanem é, és egyébként is, betűszavakba az éseket nem illik beleírni, de részletkérdés. Mondjuk az igaz, hogy ha MDF-es lennék, ugyanezt az elnevezést javasolnám azoknak, akik kitalálták. Legfeljebb annak a rövidítéseként, hogy Jézusom, Ezek Szefósok.

Sokan mondták tavasszal, hogy az SZDSZ képtelen szépen meghalni, ezt akkor én is így gondoltam, de azért ha ez a JESZ tényleg bejön, akkor át kell kicsit fogalmaznunk magunkban, mit is jelent a párt egykori hírnevéhez méltatlan, szinte megalázó befejezés. Ez nagyon gáz. Nem azért, mert önmagában volna ciki egy ilyen szellemeskedő (bár még azt is gyengén teszi) névadás, hanem mert újabb tökéletes példája annak, hogy az MDF-ben a legkisebb koncepció sincs meg a visszatérésre, egyáltalán nem tudják, mit akarnak.

Mert azt azért szögezzük le, hogy az MDF még nem halott. Még. Súlytalan politikai tényező ugyan, de 2014-ig van évi néhánymilliós állami támogatásuk és egy nagyon karakteres EP-képviselőjük. Egy tökéletesen megtervezett és végrehajtott stratégiával még megpróbálhatják visszahozni magukat a köztudatba, és az esély erre ugyan kicsi, de négy év nagyon sok idő.

Ehhez viszont első lépésben tudni kellene, kihez is akarnak szólni. JESZ? Elég gyenge poénnak, de arra mindenképp alkalmas, hogy ha van egy párt, ami laza, angolkodós és szokta a komoly mondanivalóját komolytalan formába csomagolni (mint amilyen mondjuk a húsz évvel korábbi Fidesz lenne most), akkor a lehetséges szavazóik ezt elnézzék nekik. Semmi gond nem is lenne - ha az MDF ezekre a szavazókra hajtana. De nem rájuk hajt. Az MDF ugyanis egy konzervatív párt, és azt hiszem, nem kell túl sokáig magyarázni, hogy az átlagkonzervatív miért fog viszolyogni egy ilyen névadástól.

Szóval ki kéne találniuk, mit akarnak. Mert addig csak azt csinálják, amit az egykori kisgazdapárt: bohócot magukból. Az meg a politikatudomány jelenlegi állása szerint nem a legalkalmasabb technika a szavazatszerzésre.