Barack Obama az év embere 2008-ban - hirdette ki a Time magazin. És valóban, aki szerint nem ő volt a legnagyobb hatással idén a világra, az valószínűleg minimum szilveszter óta alszik.

Sokan vonnak párhuzamot Obama és Kennedy közt, egy nagy különbség mégis van. Obama már azelőtt legendává vált, hogy megválasztották. Még nem tudjuk, jó elnök lesz-e, de már most történelmet írt.

Mégis, az, hogy ő lesz az első fekete amerikai elnök, csak részletkérdés. Azért választották meg, mert akkora bizalmat és önbizalmat kelt az emberekben, mint még soha senki. Olyan politikus sok van, aki érti a szakmáját. Olyan kevesebb, de bőven sok, aki beszél az átlagemberek nyelvén. Olyan, aki a kettő egyben, nagyon kevés. Obama egy ezek közül, sőt, nem túlzás azt sem mondani, a világ elitjéből messze ő a legemberközelibb. A népe pedig bízik benne, annyira, mint legutoljára Clintonban és korábban Kennedyben.

Több, mint jelképes a régi és az új elnök származását összevetni. A texasi olajmilliárdos elnök fia után egy kenyai szakács unokája a világ legnagyobb hatalmú embere. Az alapító atyák óta ő az első elnök, aki felnőttként is élt a szegények közt. Nem könyvekből, hanem Chicago szegénynegyedeiben a saját bőrén tanulta meg, hogyan kell politikát csinálni. Látták, hogy ő egy közülük, aki tanultabb, tehetségesebb az átlagnál, és ezeket a képességeit az ő érdekükben akarja használni. Ezért bíztak meg a chicagói szegények a közülük kiemelkedett jogászban, és ezért bíznak meg az amerikaiak a leendő elnökükben.

Obama nem egyszerűen az amerikai álom megtestesítője. Barack Obama az amerikai álom. Ha méltó lesz a bizalomra, akkor bárki a világon nyugodtan mondhatja: tanulni kell, dolgozni, és harcolni önmagadért, amilyen keményen csak tudsz, mert akkor még elnök is lehet a gyerekedből. Az amerikai álom ez, hogy a lehetetlen nem létezik - és tényleg nem létezik! Obama esélye ezért történelmi. Ha jó elnök lesz, akkor újra közel hozhatja a politikát azokhoz, akikért az elvileg van, megmutathatja, hogy a liberális demokráciánál nincs jobb állam, és legfőképp reményt adhat évtizedekre minden átlagembernek, hogy érdemes küzdeni a céljainkért, mert yes, we can.

Igen, történelmi esély ez. Óriási a belé vetett bizalom, és ezzel nehéz élni. De ha sikerül neki, a 22. század történelemkönyveinek első oldalára írhatja magát. Ahol olyanok társaságában lesz, mint Gandhi, Martin Luther King vagy Mandela. Nincs más dolgunk: bízzunk benne.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.