/>

A közvélemény-kutatások eredményei beszédesek, a választók döntése több, mint egyértelmű. A következő pár hét eseményei annál előrejelezhetetlenebbek. Nézzük röviden.
A Fidesz nyert, brutális előnnyel, és rosszabbat a későbbiekben sem várhatnak. A győzelem a szavazás bizalmi jellegével kombinálva mindent elmond, külön kommentárra nem is igazán érdemes. Legfeljebb annyit lehet hozzátenni, hogy most kell iszonyú türelmesnek maradniuk és ráülni valahogy Kövér szájára, akkor tényleg az lesz a kérdés, meglesz-e legkésőbb jövőre a négyötödük, a kétharmad alap.
Az MSZP veresége történelmi mértékű, és beláthatatlan következményekkel járhat. Pontosabban, ha kitör a párton belül a pánik, amire minden esély megvan, akkor a lehető legbeláthatóbb a jövőkép: előrehozott választás és utána vagy viszonylagos megerősödés vagy szétesés. Ha nem, akkor csak kitolják a bukást 2010-re, és akkor az akár még a mostaninál is súlyosabb lehet. Kérdés, az önkormányzati lobbi mennyire lesz erős a szocpárton belül, hiszen ha valakiknek, a városi testületekben ülőknek létérdekük, hogy ne a várhatóan földrengésszerű Fidesz-győzelem után öt hónappal kelljen újra szavazni. Egy év még elég lehet arra, hogy a választók csalódjanak a leendő új kormányban.
A Jobbik harmadik helye egyértelmű siker, ha pedig összejönne nekik a két mandátum, az minden korábbi várakozást felülmúlna. Egyébként is érdemes megnézni, hogy az EP-ben várhatóan az euroszkeptikusok erősödtek meg leginkább, a válság természetes módon kedvez a szélsőségeknek. Ezzel immár végképp megkerülhetetlen tényezővé váltak a magyar politikában, a későbbi sikereik vagy bukásuk leginkább annak a függvénye lesz, mennyire tudja az MSZP vagy az SZDSZ/MDF összegyűjteni a Fidesz-ellenes szavazókat 2010 és 2014 között.
Az MDF és az SZDSZ eredménye röviden a tragikus szóval jellemezhető, teljesen egyértelmű, hogy egyetlen párt szimpatizánsai sem vevők a párt kvázi kettészakadására, ahogy világválság idején nagyon a gazdasági liberalizmusra sem. Az sem véletlen, hogy várhatóan a liberális frakció szenvedi a legnagyobb veszteséget összeurópai szinten. A két párt egyetlen esélye 2010-re a csúnya, de szükséges ötlet a hozzájuk közel álló értelmiség néhány köréből: együtt menni. Ezt ugyan sokan nehezen nyelnék le, de külön-külön esély valóban semmi nem lesz, azt pedig egy jól felépített kommunikációval el lehet magyarázni a lehetséges szavazóknak, hogy a mostani helyzetben szükség van a két szocialista párttal szemben egy kapitalista, piacpárti összefogásra. Vagy ha nem, akkor vége mindkettőnek.
Az LMP szereplése nehezen értékelhető; ha az SZDSZ összeomlik, akár át is vehetik az ő helyüket, de ha most véget ér a kezdeti lelkesedés, a lufi kipukkan. Az MCF eredménye tökéletesen mutatja, mennyire nem érzi úgy a magyarországi cigányság, hogy saját képviseletre lenne szüksége, a Munkáspárt pedig, hála a jó Istennek, továbbra sem tényező.
Folytatás tíz után.


A bejegyzés trackback címe:

https://gulyas.blog.hu/api/trackback/id/tr621169890

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása