Vártam a kampányt. Akkor történik valami. Az legalább érdekes, tényleg kíváncsian lehet figyelni, ahogy a pártok (akár a nem szimpatikusak is, mégiscsak ilyenből van a több) beindítják a kreatív energiáikat. Ilyen kreatív, érdekes időszak volt 1998, 2002 és 2006 tavasza. Sokat várhattunk ettől a kampánytól is, és eddig nem kaptunk meg semmit.

Igen, sokat várhattunk, mert egyik párt sincs olyan helyzetben, amilyennek a kezelése ismert, ergo rutinból megoldható lett volna. Semmi sablonhelyzet, semmi sablonmegoldás. Aztán a valóság még ennél is rosszabb lett.

Soha nem látott helyzetben van a Fidesz, mert a győzelem megvan, és szinte a kétharmad is. Hogy lehet biztosra játszani, mondani is valamit, hogy legyen mozgósítás, de némának is maradni, hogy ne bántsanak meg senkit? Eddig ezt össze tudták hangolni, és való igaz, eredendően az ő kampányukat várhattuk a legunalmasabbnak. De azért az, hogy 1, azaz egy darab új jelszóval álljanak elő, és ennyi legyen minden kampányuk (+ a jelöltek nevei, oké), az minden minimalista várakozást alulmúl.

A Jobbikról nem tudni, jön-e föl vagy stagnál tíz százalék körül, de egyértelmű, hogy nekik van a leginkább lehetőségük a szavazói körük szélesítésére. Ráadásul az LMP mellett ők használják legjobban az online teret, mégis szinte semmi kreativitást nem kaptunk tőlük eddig. 20 évet a 20 évért, igen, és ennyi - láthatóan leköti minden energiájukat, ahogy először kénytelenek kezdeni valamit a balra és a jobbra elkötelezett sajtó egyidejű támadásával. Ettől még bejutnak, de ez egyszerre sok volt nekik.

A legérdekesebb kampányra mindenképp az MSZP-től számíthattunk, és eddig minden más mellett ebben is buktak. Iszonyú izgalmas kérdés volt - és ezt minden gúny nélkül -, mit találhat ki az MSZP, mit mondjon, miért érdemes rájuk szavazni. Egy akkora válság, mint az övék, aranybánya egy kommunikációs szakértő számára. Ehhez képest maradtak a rutinszerűen előadott fasisztákat ne, Orbánt ne, kétharmadot ne sablonnál. Harmatgyenge.

És ott az MDF és az LMP, akiknek kampányolni sincs erejük, annyira leköti őket a kopogtatók összegyűjtése. Leginkább az LMP-ben csalódtam, az MDF-től maximum Bokrost vártam minden mennyiségben, és ez talán még jön is. Az LMP tavaly nagyon jól indult be, és most hasonlót remélhettünk tőlük, de az, hogy naponta kétszer kiírják a facebookra, hogy adjatok kopogtatócetlit, mert az kurva jó, az nem kampány.

Várjuk március tizenötödikét, hátha az azzal felvezetett utolsó hónap érdekesebb lesz. Mint egy meccs, egy kampány is három okból lehet jó: ha nagyon szurkolunk valakinek, ha teljesen bizonytalan a végeredmény, vagy ha színvonalasan teszi mindenki a dolgát. Eddig háromból semmi.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.