A Debrecen egy BL-meccsét és egy régebbi UEFA-kupa-selejtezőjét vizsgálja az UEFA bundagyanú miatt; az NB 2-es Gyirmótból egy évre eltiltották Kiprich Dánielt, mert a vád szerint megpróbált megvásárolni egy meccset; az NB 3-as Battonya három játékosát vádolják bundával. Ez így csak az elmúlt egy hét termése. Minden osztályból egy kis finomság, nem rossz bajnoki zárásnak.

Persze ne csak magunkat, magyarokat ostorozzuk, az egész focivilág hangos a fogadási botrányoktól. A jól bejáratott, és az alsóbb osztályokban a pletykák szerint mindmáig töretlenül népszerű kinek van pénze feljutni / bentmaradni verseny mellett mostanában már a fogadás a divat. Akár még tizenöt éve ez kontrolláható is volt, de az online fogadások megjelenésével, úgy tűnik, végleg kicsúszott az irányítás a tisztán játszók kezéből. Ezért nem vicces, mint sokak szerint, hanem ijesztő, hogy már a harmadosztályú magyar meccsekre is lehet fogadni, és persze a kispénzű NB 2-es csapatoknál is nagy lehet a kísértés. AZ NB 1-ről nem is beszélve: a tévés meccsek alatti élő fogadások tökéletes terepet kínálhatnak mindenkinek, aki nagyobb pénzt akar szerezni. Félidei 2-0-ás hazai vezetésnél megtenni egy vendéggyőzelmet nagyon sokat fizet, huszas szorzó körül lazán ott van. Ha pedig egy csapat már tudja, hogy nem lesz bajnok, nem fog kiesni, és jönnek egymás után a furcsa eredmények - meglep bárkit, hogy felmerül a bundagyanú? (és na vajon kiknek szurkolok, hogy pont ez a példa jutott az eszembe? ötezres kérdés, menjünk tovább)

És ez az egész bizonyíthatatlan. Ha vannak bűnösök, a lebukási esélyük minimális. Pedig a szurkolók klubhovatartozástól függetlenül úgy beszélnek a bundáról, mint nyílt titokról. Konkrét nevek terjengenek, kik vannak benne - nevek, amiket nyilvánosan kimondani vagy leírni nem lehet, mert agyonperelhető lenne, aki megtenné. A törvény, ami nagyon helyesen védi az ártatlanokat a rágalmazás ellen, védi a bűnösöket is. És amíg a hatóságok tehetetlenek, addig a média és mi, szurkolók is azok vagyunk.

Pedig mi vagyunk büntetve. Mert a szurkolók ugyanúgy eljárnak majd meccsekre, akkor is, ha tényként könyvelik el, hogy a fél bajnokság meg van véve, akár igaz, akár nem. És ha ezek után akárkinek a csapata az év meccsén nyer 5-0-ás hátrányból fordítva 6-5-re, egyébként teljesen tisztán, vajon nem jutna a saját szurkolói eszébe, hogy ott is gáz lehet? Tudnának ugyanúgy örülni, mint ha nem volna ez az egész mocsok? De ezek csak mi vagyunk, mostaniak, és mi már menthetetlenek vagyunk, bármi történjen, szeretjük, amink van. Csak emlékezhet bárki, milyen volt tizenkét évesen lelkesedni a fociért, és aztán abból a hévből felnőttként is megőrizni valamit. Mit mondhatnánk egy mostani kissrácnak, miért szeresse ezt az egészet? Nincs válasz.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.