A Sport TV belehúzott a jóba, mert Magyarországon nyalni tudni kell, de az azért mindenképp újdonság, ahogy a jövő heti svéd-magyar meccs, és így az egész Eb-selejtezősorozat felvezetését elképzelik. Nemes egyszerűséggel ugyanis azt mutatják majd, ahogy Orbán Viktor egy órán keresztül elemzi a magyar sport helyzetét. Azért ez így mégis egy szint.

Újabban nagyon utálom, amikor drága kis csapatom a Videotonnal játszik itthon, mert utána egyszerűen elkerülhetetlen, hogy a klubház környékén ne fussunk össze Orbánnal. Nehezen viselem olyankor a fejét, és nem azért, mert politikailag finoman szólva sem vagyunk egy platformon. Hanem mert a politikának nincs helye a foci körül. A politika fontos dolog, a sport jó dolog, de a kettő maradjon egymástól minél távolabb. Egy politikusnak a fociról beszélnie pontosan ugyanolyan bizarr hülyeség, mint amilyen a Parlamentben focimezben felszólalni lenne.

És aki nem érti, hogy mi a különbség a miniszterelnöki posztnak (tehát nem a személynek!) kijáró figyelem és az elvtelen seggnyalás közt, azt nagyon lehet sajnálni. De azért érdemes belegondolni: vajon milyen reakciók jöttek volna tavalyelőtt, ha egy svéd-magyar előtt egy órán át Gyurcsány beszélt volna a Sport 1-en?

Van az idei önkormányzati választásnak egy olyan alaptétele, hogy ha nincs összefogás, akkor a Fidesz nyer. Fogjanak össze a...Szóval a kik is? Párt nélküli liberálisként szavazzak a Jobbikra, csak hogy ne a Fidesz nyerjen? Várjuk el egy szocitól és egy elempéstől, hogy szeressék a másik pártját? Vagy egyáltalán, mit szeretnénk?

Van, ahol működik. Most, a kampányban. Ilyen például Esztergom, ahol a legmeggyőződésesebb fideszeseket leszámítva tényleg mindenki annyira utálja Meggyest, hogy bárkivel hajlandóak lennének összefogni, igazán szélsőséges esetben még egymással is. Mondjuk jó kérdés, az az alkalmi koalíció hogy működne a gyakorlatban, hatalomra jutva, de egy független jelölt mögé beállva talán tényleg mindegyik párt jobban járna Nagytiszteletű Polgármester Úr leváltásával. De az Esztergom, egyetlen önkormányzat a háromezerből, kiragadott extrém példa. Mit kezdjünk Budapesttel vagy bármelyik másik várossal, ahol egymás ellen indul a Fidesz, az MSZP, a Jobbik, az LMP, és még ki tudja, hány helyi szerveződés és független?

Hát hadd induljanak. Sőt, még szavazni is érdemes lehet rájuk - főleg most, amikor a Fidesz ellen tényleg esélytelenként állnak ki. Hatalomtechnikai szempontból nézve persze rövid távon észveszejtő hülyeség, amit csinálnak, de nyilván nem kell külön magyarázni, hogy miért éri meg 2014-re előre gondolva akár a Jobbiknak és még inkább az LMP-nek, ha most teljesen függetlennek mutatják magukat. Ez viszont legyen az ő dolguk, a mostani helyzetben ennél sokkal idegesítőbb az az arcoskodás, ahogy mindenki antidemokratikussággal vádolja a másikat, amiért nem hajlandó az összefogásra.

Ebben speciel leginkább az MSZP az élenjáró, nehezen űberelhető szánalmasságban az a hisztijük, amit levágtak a lehetmásokra, na de hallottam már LMP-szimpatizánstól is, hogy milyen szemetek ezek a szocik, hogy nem képesek visszalépni, nyakunkba zúdítják Tarlóst, pedig ha most nem lennének, az LMP még akár nyerhetne is Pesten. Oké, és? Kívülállóként valahogy nem látom be, hogy ha valaki szocialista, akkor miért kéne a zöldekre szavaznia, vagy ha zöld, akkor miért a szocikra. Elég volt már ez. Annyira régi, unalmas, milliószor lejárt lemez ez már, mindig valaki ellen szavazni, összefogni és befogott orral a legkisebb rosszat választani. Kell a halálnak még egyszer ilyen. Úgyhogy ha már esély úgysincs érdemben befolyásolni a végeredményt, akkor legalább szavazzunk őszintén.

Na végre. Négy hónapot kellett várni a választás után, de most először megtörtént. Az MSZP lehazaárulózta a Fideszt. Meg lehazugozta persze, de azt már megszoktuk. És a stílus, drága szocialista hölgyeim és uraim, a stílus, csak azzal van a baj.

Ennyi? Így ez jött össze az ötödik ellenzéki hónapban? Ennél többre már nem futja? Vagy ez már az önkormányzati kampány nyitása lenne, vagy mi? Most ettől legyenek egy csapásra szimpatikusak a szocik?

Hazudott a Fidesz? Jé. Mintha eddig nem tudtuk volna. Nem hallottunk újdonságot. És nem, a hazaárulózás nem menő akkor sem, ha azokra mondják, akik eddig ugyanolyan gusztustalan módon hazaárulózták őket.

Ez nem politika. Éveken keresztül azzal szidták a Fideszt, hogy miért is lenne érdemes olyan pártra szavazni, ami ellenzékben semmit nem tud, csak fröcsögni. Mellesleg joggal. Csakhogy ez a kérdés még most is érvényes. Miért kéne azt az MSZP-t választanunk, ami csak annyit tud kinyögni, hogy a Fidesz szar, de hogy mit csinálnának ők jobban, azt már nem? Nem lesz ebből felállás sem ősszel, sem 2014-ben, ha így folytatják. És úgy tűnik, máshogy nem képesek folytatni.

"Minden résztvevőnek azt üzenném, hogy ha lehet, fogja vissza magában a vadállatot, és próbálja a civilizált arcát mutatni a vendégeknek" - üzent Szőcs Géza kulturális államtitkár a Szigetre, és oké, nem vagyok ugyan a Szigeten, de igyekszem visszafogni a mélyen bennem rejtőző vadállatot és kulturáltan blogolni.

Persze, vadállatok. Mert a fiatalok csak azt tudják. Megmondta már Schmitt is, hogy erősíteni kell a szép magyar nyelvet, mert a fiatalok csak internezetnek, és kivész a rendes nyelv. Aztán elhangzott például az oktatási törvény vitájában, hogy a fiatalokat rá kell venni a keményebb tanulásra, mert maguktól mindig a könnyebb utat és a kiskapukat választják. Vagy ha már oktatás: alig pár hete idéztem itt másik kormányilletékest, aki arról beszélt, hogy azok a buta fiatalok a marketingszempontok alapján választanak maguknak egyetemet, valójában nem is tudják, mi a jó nekik. (Ha már a nyelvnél tartunk: azt is mondta Szőcs, hogy a Sziget "egész nemzedékek számára a legfontosabb kulturalizálódási élményt és lehetőséget jelenti". Ennél a kulturalizálódás szónál hol volt Schmitt a nyelv védelmével?)

És nem értem. Ezek tényleg úgy látják a tizenöt és harminc közti korosztályt, mint akik csupa buta ember, akiket istápolni kell, mert maguktól olyan hülyék, hogy mindenre képtelenek? Esetleg így fiatalkorukból nincsenek meg az emlékek, őket mennyire idegesítette, amikor azt a korosztályt hülyézték az idősebbek? Egy dolog az, hogy körvonalazódik a Nyugdíjas-Magyarország képe, ahol mindenki halk, visszafogott, szidja a fiatalokat és este kilenckor már ágyban van - vagyis ahogy úgy hetvenéves korunk körül mi is jól fogjuk érezni magunkat, de addig még nem kéne erőltetni -, de nem látom be, miért jó a Fidesznek az, hogy kollektíve hülyének néznek mindenkit, aki fiatal.

Ugyanis van itt egy nagy titok. A fiatalok többsége a Fideszre szavazott. Ez persze nem nagy szó, minden társadalmi csoport többsége a Fideszre szavazott, persze kivéve az angyalföldieket, na de akkor is. Most az nekik tényleg jó, hogy a szavazóik egy jókora részét kitevő csoportot megtesznek, ha nem is ellenségképnek, de mindenképp valami lenézendő brigádnak? Játsszunk újra hatvanas éveket, amikor a hosszabb hajért nyilvános megalázás járt az iskola folyosóján?

Nem tudom megérteni.

„Lehúzhatnánk a gatyátokat, és megbasznánk titeket" - mondá Zagyva György Gyula képviselő úr a Hetek vele épp interjút készítő újságíróinak, legalábbis a lap állítása szerint. Az információ persze meg nem erősített, de fenntartva az ártatlanság vélelmét, csak ott motoszkál pár kérdés, mi van, ha tényleg igaz.

Leginkább az az érdekes ebben a mondatban, hogy miért a Magyar Szigeten hangozhatott állítólag el a Pride helyett. Passz. Ott valahogy soha nem szerepelnak a kordonon belülről ilyen szövegek a hírekben. És persze az erőszak elítélendő dolog, de ezt leszámítva semmi baj nincs azzal, ha egy férfi más férfiakról álmodozik - viszont akkor már nagyon rossz hatásai lehetnek, ha az illető maga előtt is tagadja ezt. Rendkívül szomorú sorsú az az ember, aki szégyelli saját identitását, de veszélyes is lehet, egy ilyen emberből sokkal könnyebben jön ki az elfojtott agresszió.

Hát nem tudom. Igazán meg lehetne kérdezni Király Andrást, neki mi a véleménye.

Kínomban vigyorgok. Kellemetlen érzés. Harmadszor olvastam el a Magyar Hírlap észbontó cikkét az "Index-bérférgekről", és próbálom letörölni az arcomról azt a mosolyt, ami akkor szokott ott lenni, amikor valaki nagyon antipatikus alak fog iszonytató önalázásba. Eddig nem sikerült.

Apokaliptikus víziók jöhetnének itt a magyar újságírás jövőjéről, mi lenne, ha mindenki így próbálná levezetni a sikeresebb konkurrencia felé a frusztrációját, például határozottan szürreális elképzelni, milyen lenne, ahogy a Napi Gazdaság kurvaaanyázós vezércikkben ugrik neki a HVG-nek, de ettől szerencsére messze vagyunk. Legalábbis a Hírlapnak ez a cikke olyan szinten van messze az újságírástól, hogy a képzettársítás veszélye nem igazán fenyeget.

De azért van valami megfoghatatlanul bájos abban, ahogy egy bérférgező, drogosozó, buzizó, szennyáradatozó (hohó, ez rólunk szól, "a blogjaikon elszabaduló szennyáradat pedig valósággal szájöblítésért kiált"!) cikk szid azért egy másik lapot, mert az szabadszájú és provokatív. Ja, és persze hogy teszi mindezt az az újság, ami alkalmazza Bayer Zsoltot.

Szóval igen, van a sértett frusztrációból jövő önégetésnek egy olyan szintje, amin már szörnyülködni sem lehet, mert olyan szánnivaló, hogy az már vicces. De azért nagyon nem volna jó ilyen szinten folytatni.

"Az észak-koreai válogatott játékosainak hatórás nyilvános szóbeli megaláztatást kellett eltűrniük hazaérkezésük után, amiért a vezetők szerint elárulták a kommunista rendszer ideológiai küzdelmét. Kijutott a jóból Kim Jong Hun szövetségi kapitánynak is, neki azt rótták fel, hogy elárulta Kim Dzsong Ilt, Észak-Korea kedves vezetőjét és az ő utódait. A phenjani Népi Kultúra Palotájában rendezett nyilvános dorgáláson négyszáz fiatal sportoló és az észak-koreai sportminiszter is jelen volt, a színpadra felsorakoztatott játékosok hibáit pedig Ri Dong Kju, az észak-koreai tévénél dolgozó sportriporter hánytorgatta fel. A játékosoknak később kritizálniuk kellett a szövetségi kapitányt, akit kényszermunkára küldtek." (origo)

Vannak történetek, amiknek nincs tanulságok. Vagy éppen van, de olyan, hogy azt át kell élni, nem lehet csak úgy szavakkal elmagyarázni. Mert vagy fölöslegesen túldramatizáltnak tűnne tőle az ember, vagy érzéketlennek.

És van a világnak, elsősorban az északi félgömbnek egy kicsi, de egyre növekvő része, ami úgy nagyjából Vancouvertől Isztambulig tart, bár ha kicsit szabadabban értelmezzük a fogalmakat, akkor igazán Szöul-Tokió körül van a nyugati határ. Iszonyú sok baj van ezzel a környékkel, több generáció emberfeletti munkája lesz még, amire eljutunk oda, hogy olyan legyen, amilyennek megálmodták, de minden hibájával együtt egy biztos: ennél jobb hely a világon sehol nincsen. Nem volt, és nem is lesz.

Legyünk hálásak, amiért ide születtünk.

„Bizarr helyzeteket teremtett az előző kormány által bevezetett felvételi elosztás, amely a piacra, azaz a hallgatók választására bízta a döntést. Tévedés, hogy a hallgatók reálisan föl tudnák mérni, melyik intézmény mely szakán érdemes tanulniuk, hiszen ebben sokszor erősen befolyásolja őket az aktuális divat vagy a média." (Dux László felsőoktatási helyettes államtitkár, Népszabadság)

"Tévedés, hogy a választók reálisan föl tudnák mérni, melyik pártot vagy jelöltet érdemes választaniuk, hiszen ebben sokszor erősen befolyásolja őket az aktuális divat vagy a média" (OldTriker kommentje, 09:04:16)

Szóval majd az állam bácsi megmondja, hova menj továbbtanulni, mert azt te, szegény szerencsétlen hülye tizennyolc éves nem tudod. Méghogy Budapestre, a Bűnös Városba? Fujj! Erősítsük csak a vidéki főiskolákat!

És igen, erősítsük a vidéket. De talán valamin nem ártana kicsit elgondolkozni. Szeged nem egy vidéki város? Pécs nem az? Ezeknek az egyetemeit vajon miért nem kell államilag megtolni, hogy életben maradjanak? Nekik miért megy ugyanaz, mint ami a pestieknek? Ők miért nem olyanok, mint egy átlagos haldokló vidéki főiskolai város? Netán mert tudnak olyan dolgot produkálni, hogy színvonal?

Hét évvel ezelőtt érettségiztem Békéscsabán - na, az aztán tényleg nagyon vidéki város. Szerethető, aranyos, de hát nem túl nagy és messze az igazán jó lehetőségektől, nem egy nagy alternatíva egy tizennyolc éves számára. Ja, és volt főiskolája. Olyan, amilyen. Miért is lehetett akkor, hogy az akkori ismerőseim körülbelül kilenctizede elment a városból? Sokan Szegedre, páran Debrecenbe, és persze a legtöbben Pestre kerültünk. És sokan nem is mentünk vissza, pedig tényleg szeretjük azt a helyet.

Át kéne gondolni a vidékfejlesztés felelőseinek, valóban az-e a megoldás, hogy erőszakkal, adminisztratív úton kötelezik a diákokat arra, hogy ne Pestre menjenek. Nem volna sokkal jobb megoldás tüneti kezelés helyett adni valami alternatívát, amitől egy vidéki gimis érezheti úgy, hogy neki megéri otthon maradni, mert ott is eléri azokat a lehetőségeket, amik egy pesti számára természetes módon adottak? Már persze ha valóban annyira nagy nemzeti érdek minden vidéki városba tenni egy főiskolát. Nem vagyok biztos benne.

Eközben pedig az igazi probléma elvész: már nem a vidék vagy Budapest a nagy kérdés, hanem az, hogy hogyan tartsák Magyarországon a fiatal, jól képzett munkaerőt. Ez valóban nagy nemzetgazdasági ügy, valahogy elérni, hogy akinek egy kicsi esze van, az Magyarországnak adja az iszonyú értékes munkáját és tudását. Hogy megérje itthon maradni - eközben azon problémázunk, hogy vidéken vagy Pesten legyenek? Okos.