A Parlamentben ma kezdték tárgyalni az önkormányzati választások átszervezését - a Fidesz változtat, és a Fidesz most buta. Nem rossz politikusok pártja, nem olyasmi dolgokat csinálnak, amik vitathatók, egyszerűen buták. Meglepően buták.

A rendszer átlalakításának egyik pontja a létszámcsökkentés, eddig oké. De ezt most úgy játsszák el, hogy minden körülmények közt a helyi választás aktuális győztesének legyen sokkal nagyobb mandátumaránya, mint amekkora a szavazataik aránya volt a többihez képest. Második helytől lefelé pedig mindenkit iszonyatosan legyengít. Na vajon ez most aktuálpolitikailag kinek is jó?

Nagy baj van, ha egy párt azért alakítja olyanra a rendszert, amilyenre, hogy az neki kedvezzen. És tényleg nincs jobb szó erre, mint a butaság - mert az felejtik csak el, hogy nem mindig lesznek ők a legerősebbek. Akár már 2014 őszén sem. Irreális gondolat? Persze, az, ahogy az is irreális baromságnak tűnt volna, ha valaki az első ciklusban ugyanígy figyelmezteti az MDF-t és az SZDSZ-t, amikor felemelték a parlamenti bejutási küszöböt 5%-ra, hogy kigolyózzák a MIÉP-et.

És azért meglepő ez a lépés a Fidesztől, mert ez pont az ellenkezője annak, amit az országgyűlési választási rendszernél tárgyalási alapként felajánlottak. Innen három lehetőség van. Vagy hétfőn okosak voltak, és csütörtökre buták lettek. Vagy az önkormányzati lobbijuk arra elég erős volt, hogy ezt átvigye, de arra nem, hogy a létszámcsökkentést megússzák. Vagy a másik javaslatot sem gondolták komolyan, és csak koncnak jó. Szabad a gazda.

                                            2006-2010

            MSZP             ↔               Fidesz

          népnyúzó hazug elkúrók                  diktatorikus fasisztabarát demagógok

2010-2014

Meghallgathattuk a Nemzeti Együttműködés Rendszeréről szóló szöveget pénteken Orbán Viktortól. Aztán most már el is olvashatjuk. És van benne valami, amit igazán nem lehet érteni.

Például írnak olyanról, mint hogy "az átmenet zavaros két évtizede". Na meg persze hogy "a választás hosszú évtizedek után megadja a lehetőséget, hogy a magyarok végre megvalósíthassák saját céljaikat". Ez mind szép és jó, ha így gondolják, az ő dolguk, végülis kétharmaddal megszavazhatnak bármit. Ha abban akarnak hinni, hogy megnyertük a mohácsi csatát, hihetik.

Na de akkor hogyan is állnak a saját első kormányzásukkal? Mintha az is benne lenne az elmúlt két évtizedben. Meg a jobboldalon most már annyira bálványozott, egyébként botrányosan gyenge Antall-korszak is. Szóval a Fidesz most elismeri, hogy mind a kettő rossz volt? Végre, hányan magyarázták ezt már akkor is...

Néztem tegnap a Jobbik-frakciót, és gondolkoztam, mit is érzek. Hülye helyzet volt ez, hogy egyáltalán tisztázni kellett, de nagyon nem olyan érzés volt, mint amire számítottam. Viszont tudtam, hogy valahol, valamikor ugyanezt már éreztem, és annak semmi köze nem volt a politikához.

Mert ez nem félelem volt. Sokan jönnek itt a félelemkeltéssel, de a helyzet az, hogy amióta tudok a Jobbik létezéséről, soha, egyetlen pillanatig nem féltem tőlük. Pedig nagyon sokszor olvastam, hogy ki mikor költözik el ebből az országból, ha ők hatalom közelébe kerülnek, de nem volt bennem az, hogy most meg kéne ijedni. Mint amikor jön egy pók, és persze, hogy agyon kell csapni, de azért vicces, ahogy a lányok halálfélelemben sikoltoznak, hogy üssük már le.

Undor lenne? Még csak nem is az. Ebben persze lehet, nagyban közrejátszik a Fidesz kétharmada és a tudat, hogy a Jobbik ténylegesen semmibe nem szólhat bele a következő négy évben sem. Egy alkalommal valóban éreztem undort a nyitóülés alatt, de az akkor volt, amikor Orbán kvázi közölte, hogy aki nem a Fideszre szavazott, az nem is a nemzet része. Szóval nem, nem itt kellett keresni.

Felháborodás? Ez sem, ahhoz már elég régen követem a politikát, hogy kellőképp szkeptikussá váljak és ne tudjon semmi sem úgy igazán felháborítani.

És aztán meglett.

Ez az egész műsor, amit a Jobbik levágott, olyan, mint a lázadó gyerekek a nagyok közt. Ők azok, akik azt hiszik, hogy majd megváltják a világot, és mennyivel tökéletesebbek mindenki másnál. Aztán úgy öltöznek, ahogy tudják, hogy felidegesíthetnek másokat. Olyan dolgokat mondanak ott és akkor, ami nem szokás, és ugyan másoknak nem lesz jobb ettől, de legalább dacosan-büszkén elmondhatják, hogy már megint kiálltak az Igazság mellett. Kicsit polgárpukkasztás, kicsit túlzott magamutogatási kényszer, mindenhol, ott is, ahol ez teljesen idegen a hely szellemétől, és kinőve belőle nagy adag hülyeségnek látszik. Ilyen korszakon mindenki átesett, és átélve kimondottan gyönyörű életkor, de baj van, ha valakinek huszonévesen sem múlik el.

Nem sokkal ezután láttam facebookon az Értem én, hogy nagylány vagy, de 12 évesen takarodjál haza aludni csoportot. Igen, pontosan ez az érzés volt.

Érdekes volt az első parlamenti nap, még úgy is, hogy sok olyan nem történt, amire nem lehetett előre számítani. De azért mutat pár dolgot, mit várhatunk a következő négy évben.

Látszik, hogy a Fidesz azt teheti - és azt is fogja tenni -, amit akar. Két esetben, az eskü felolvasásánál és a bizottsági elnöki helyek elosztásánál is felrúgták a szokásjogot (megtehetik), nem nagyon lehetnek kétségeink, hogy az egész ciklusban mindent úgy alakítanak majd, ahogy nekik az tetszik.

Aztán látszik az is, hogy 2002 után újra felbukkan a magyar nemzet=fideszesek baromság a következő kormány kommunikációjában, ami igencsak gáz, és az előző ponttal ellentétben távol áll a realitásoktól és az illemtől. A kétharmad óriási bizalmat jelez, de az ország közel 48%-a még így sem szavazott rájuk - kell egy pofa ahhoz, hogy az összes magyarra hivatkozzanak, mint akik őket választották.

Látszik, hogy a Jobbik szimbolikus látványpolitizálással próbál észrevehető lenni, és ez ma tökéletesen sikerült is nekik: úgy ellopták a show-t, ahogy az a nagy könyvben meg van írva, körbe kell csak nézni a neten, szinte mindenki csak róluk beszél. Erre számíthatunk a későbbiekben is, és a saját szempontjukból ez tökéletesen érthető: Fidesz-kétharmad mellett lényegi javaslatokat úgyse tehetnek, akkor meg felfigyel rájuk mindenki, ha az ülés végén eléneklik a Boci, boci tarkát.

Látszik, hogy az MSZP-nek létérdeke az antifasizmus erőltetése. Ezzel önmagában nincsen is semmi baj, mert az antifasizmus bal- és jobboldalon minden normális ember számára alapvetés, gondok akkor lesznek, ha majd a tényleges politikacsinálás időszakában sem lehet majd másról megismerni a szocikat. Ezt majd meglátjuk.

Ami nem látszott, az az LMP. Nem tudom, van-e bárkinek bármi emléke róluk máról azon kívül, hogy Sólyom megdicsérte őket, és hogy bejelentették, ki a jegyzőjük és a frakcióvezetőjük, de szerintem senkinek semmi. Ennél sokkal több fog kelleni - és nem mentség az sem, hogy ma nem lehetett volna szerepük. A Jobbiknak sem, ők mégis megcsinálták, igaz, úgy is, ahogy.

És két napi extrát érdemes még kiemelni. Sólyom elnöki időszakának messze legnormálisabb beszédét mondta el. Nem is csak azért, mert leanyázta a komplett Jobbikot - ez a minimum bárkitől, aki tiszteli és védi az alkotmányosságot és a demokratikus értékrendet -, hanem mert ilyen keményen, de intelligensen még kevesen figyelmeztették a Fideszt szemtől szembe azzal, hogy ha elrontják a munkájukat, akkor nem csak ők fognak bukni, hanem a közhangulat is az elviselhetetlenül borzalmas szintre romlik. A nap győztese pedig egyértelműen Horváth János, aki a szánalmas produkciójával totálisan nevetségesre járatta le a korelnöki tisztséget.

Az igazán érdekes dolgok azonban hétfőtől jönnek. Akkor kezdődik a tényleges munka. Figyelni fogjuk.

Ma délután alakuló ülés. Sokat fogjuk elemezni a következő négy év alatt itt is, máshol is, mi minden fog történni, de egyelőre a kezdetet várjuk. Addig is, bár nálunk a kívánságműsor szilveszteri hagyomány, a kivételes alkalomra tekintettel, az új Parlament megalakulásának tiszteletére a Gulyásdemokrácia sok szeretettel küldi ezt a számot mind a 386 képviselőnek - üzenet a dalban.

A pápa megszólalásával csak nem sikerült Ficónak megnyernie a Nap Legnagyobb Baromsága 100513 kitüntető címet, pedig próbálkozott a mi Robi barátunk lelkesen. De igen, a világra leselkedő két legalattomosabb veszély az abortusz és a melegházasság, ez ma mindent vitt.

Nem tudom, szerintem a világra elég sok veszély leselkedik, nehéz kettőt kiválasztani közülük, de olyanokat kapásból lehetne mondani, mint például a szegénység, az emberi butaság, a terror, háborúk, népirtások, a gyűlölet népek, kultúrák és vallások közt, vagy akár csak az olaj. Egyébként is furcsa, mennyire a csajokéspasik témában gondolkozott mindig is az egyház, amikor a legnagyobb bűnök és veszélyek kerültek szóba. Különösen azért visszás ez, mert mégiscsak arról a szervezetről van szó, aminek egyik legelső alapja volt a világtörténelem legzseniálisabb, tökéletesen toleráns ötlete (szeresd felebarátodat, mint önmagadat). Az őskeresztények valahogy képesek voltak inkább ezzel foglalkozni, meg hogy higgyenek Istenben, segítsenek a szegényeknek és legyenek jófejek, mostanra ez valahogy elsikkadt, legalábbis az egyház felső vezetésénél mindenképp.

Ami pedig az abortuszt illeti, valószínűleg jobban tette volna Benedek bácsi, ha kicsit mélyebbre is néz az összefüggésekben. Mert ez tényleg veszély, de nyugodtan lehet továbbmenni, és azt mondani, hogy nem kéne teletömni egész Latin-Amerika fejét azzal, hogy a fogamzásgátlás bűn, és hasonlókkal.

Úgyhogy ha a pápa igazán nagy emberként akart volna viselkedni, akkor szépen eladta volna a Szent Péter-bazilikát, és az árából küldött volna a rászoruló vidékekre pár millió óvszert, a maradék pénzt meg szétosztja Afrikában. Cserébe száz éven belül garantált a szentté avatás. De úgy tűnik, most ez a verzió nem játszik.

Robert Fico egy népnemzetieskedő populista barom, és ezen a tényen nem változtat az sem, hogy egyébként Orbán Viktor is. Ez azonban önmagában még nem lenne baj, csak éppen tehetséges politikusok mind a ketten, akik tudják, mi kell ahhoz, hogy sokan szeressék őket a maguk országában. És most ez a két ember egymásra akadt.

A kettős állampolgárság nem ördögtől való ötlet. Amíg nem szavazhat, tényleg nyugodtan lobogtassa a magyar papírjait akár az összes határon túli magyar is, ha ez őket csak egy kicsit is boldogabbá teszi, már megérte. De abba mintha nem gondolt volna bele egyetlen fideszes sem, mikor megadnák az állampolgárságot, hogy ha ezt megteszik, akkor arra mondjuk a szlovák kormánynak is lesz válasza. Amivel nem a Fideszt vagy Orbánt vagy Magyarországot fogják szívatni, hanem a felvidéki magyarokat. És sajnos ennek a módjairól Ficóék fantáziája, úgy tűnik, kimeríthetetlen.

Ez a jobb helyzet. A rosszabb az, ha a Fidesz mindezt pontosan végiggondolta.

A szlovák kormányt az tartja még mindig a népszerűségi listák élén többek közt, hogy sikerült megtalálniuk a közös ellenségképet: a magyarokat. A következő magyar kormány is népszerű lehet itthon tartósabban, ha folyamatosan azt kell hallgatni, hogy kell a nemzeti összetartás, mert fujj, a szlovákok mit csinálnak. Ez tökéletes a Fidesznek, a felvidéki magyarokat meg ki nem szarja le, ők nem szavazhatnak itt, de a kirakatba jók lesznek a kormánynak.

Ezt hívják úgy, hogy felelőtlenség. A határ másik oldalán élő magyarok meg majd kapnak szép kis műanyag kártyákat, hogy ők most már magyar állampolgárok, csak eközben nem lesz szabad a saját, magyar többségű városukban megszólalniuk magyarul. Képzelem, mennyire boldogok lesznek.