A szerző ilyent írkál:

"Vajon nem gondolta, hogy ha egy ilyet elmond, akkor arra a média azonnal rárepül".

Akármit mond, annak tartalmától függetlenül a propagandisták rárepülnek, ahogyan a szerző is tette.

A szerző ne csak a betanult szövegeit szajkózza.

Vegye a fáradságot és olvassa el a Bajnai kormány-kabinet főtanácsadójának érveit amelyeket tavaly nyilvánosan hangoztatott.

Ha veszi a fáradságot előadásának lényeges állításait megtalálhatja a Heti Válasz ez év okt. 22. számában az interneten.

Ha előítéletes a Heti Válasszal szemben, még mindig módjában állhatna a zalakarosi vándor gyűlés anyagához valahol hozzáférni. (Ha érdekelnék egyáltalán mások észérvei, valamint
képes lenne azokra észérvekkel reagálni és nemcsak propagandista ösztönök mozgatnák agytekervényeit)

A Bajnai kormány volt főtanácsadójának érvrendszere szinte hajszálra megegyezik a mostani törvényjavaslat érvrendszerével a magán nyugdíj pénztárakkal kapcsolatban.

Erről, mivel memóriája rövid, megfeledkezik Mesterházy MSZP frakcióvezető is.

@Vidéki: "A Bajnai kormány volt főtanácsadójának érvrendszere szinte hajszálra megegyezik a mostani törvényjavaslat érvrendszerével a magán nyugdíj pénztárakkal kapcsolatban."

Na hát pontosan erről van szó - akkor a Fidesz ellenzékből miért támadta mégis annyira lelkesen? Kérdi a szerző.

Azért lehet megcsinálni ezt a szabadrablást, mert az embereknek fogalmuk sincs róla, hogy eddig hová ment a pénzük, és azt sem fogják észrevenni, hogy már el is lopták tőlük. Erről nemcsak a pártok tehetnek, hanem maguk a magán-nyugdíjpénztárak is. A biztosítottak észre sem vették, hogy nem az állami tébékasszával vannak szerződésben. És most is csak húsz év múlva fogják észrevenni, hogy meglopták őket.

Az urak és elvtársak a manyupok élén bombabiztosan bebetonozott állásokban üldögéltek. A "szakma" átal elért hozamok silányak. Tíz éves átlagban elért hozamukat négy ötszörösen meghaladta volna egy egyszerű állampapír vásárlás befektetési hozama.

Helyzetük hasonló volt a régi királyok kegyenceihez, akik olyan állást kaptak, ami munkával, kockázattal nem járt, csak jövedelemmel. A latin "sine cura" szóösszetételből nálunk az ilyen állást szinekúrának hívták.

Nem csoda, hogy az urak és elvtársak most acsarkodnak.

@Vidéki: Forrás? Konkrét adat? Természetesen 2008 előttről, a világgazdasági válságot ne számoljuk hozzá ehhez.

@Vidéki: Ez így NEM igaz.
Konkrétan az enyém:
Egyéni hozamráta:
2000: 9,67
2001: 8,061
2002: n.a.
2003: 4,65
2004: 18,02
2005: 11,15
2006: 10,75
2007: 8, 42
2008: 0
2009: 9,15

@kisa: És persze ne feledjük, hogy évről-évre nagyobb tőkéről van szó.

@E-one:
• A VG OKT. 15 . számában ismerteti a neves közgazdász, Heim Péter véleményét a manyup rendszer magyarországi immár csaknem 14 éves tündökléséről:
• 1. „A pénztárak nettó hozama az elmúlt években nem váltotta be a reményeket.”
• 2. „A pénztárak befektetés politikája nemigen támogatta a magyar gazdaságot: túl sok pénz áramlott külföldi eszközökbe.”
• 3. „Valódi verseny nincs, így a vagyonkezelési díjak túl magasak.”

Surányi György, a Corvinus Egyetem tanára felidézte:

"Ma teljesen nyilvánvaló számomra, hogy sem a felosztó-kirovó, sem a tőkefedezeti rendszer nem tudja azt vállalni, hogy tisztességes szinten megőrzi a nyugdíjak reálértékét"

A nagyobb pénzintézetek részeként működő kasszák hozamai azért nem túl fényesek, , mert a nyugdíj portfóliók valamiféle hulladéktárolóként működnek a pénzügyi csoporton belül. Vagyis a kevésbé jól teljesítő termékeket ezekbe söprik bele a társaságok a piaci versenynek jóval inkább kitett alapokból.

Német György nyugdíjszakértő szerint a kasszák működése valóban lehetővé teszi azt, hogy a kezelők „teleszemeteljék” a nyugdíjpénztári portfóliókat.

Német György nyugdíjszakértő szerint a pénzintézeteknek azért állhat érdekében a nyugdíjmegtakarítások kárára rendezni portfolióikat, mert a jelenlegi rendszerben nagyon nehezen követhetők a nyugdíjpénztári hozamok.

Ezzel szemben a befektetési alapoknak kiélezett piaci versenyben kell helytállniuk.

Német György nyugdíjszakértő szerint a manyup rendszer működésének alapvető hibája, hogy nincs megfelelően elválasztva egymástól a potfolio és annak kezelője. Ez lehetővé teszi, hogy házon belül úgy könyveljék el az eredményeket, ahogy az a társaság érdekének leginkább megfelel. Szerinte több olyan megoldás is létezik Európában amelyik kiküszöböli ezt a hiányosságot.

Az egyik ilyen a svéd modell.

@Vidéki: számokat kértem, nem véleményeket. tessék, kisától jött is. mutass egy hozamrátát 2008 előttről, és aztán egy államkötvénynél ugyanezt.

amúgy a svéd modellt nem ellenezte fél évvel ezelőtt még a fidesz? vagy most már azt el kell felejteni?

@kisa:
Heti Válasz 2010. okt. 25 száma; tunde04 hozzászólásából:
"egy kicsit kivesézzük. a manyupok hozama az elmúlt 10 évből mindössze 2x múlta felül az állami nyugdíjemelés mértékét. (2004 és 2009-ben)"

"és állításomat egy kis adattal is alátámasztanám, hiszen itt mindenki mond mindent, de a fáradtságot egyik sem veszi. na, szval:

(év)magánpénztári hozam (%) állami ny. emelés(%)

2000 6.1 10,6
2001 6.3 16,3
2002 6.2 15,8
2003 3.0 13.4
2004 15,7 11.5
2005 11.7 11.9
2006 7.7 8.9
2007 6.0 6.5
2008 -16,7 6.5
2009 15,2 5,9%
a számok tükrében a manyupoknál megállapítható, h az átlag 6.1% ami még néha csak az infláció átlag mértékét üti :)

A te egyéni 2008 évi hozamráta adatod (o%) nincs összhangban a fenti táblázat -16,7%-os adatával. Közismert, hogy a válság legsúlyosabb évében a manyupok jellemzően veszteségeket könyveltek el Azt képzelem, hogy a te manyupod sem lehetett kivétel.

Az állampapírok hozamával összevetve
a parlamenti vitában elhangzott, hogy , 0,8%-os reálhozamot voltak képesek felmutatni az elmult 10 évben, miközben 3-4%-ot (négy-ötszörösét) érhettek volna el, ha állampapírban tartják a lakosság megtakarításait.

@E-one:
Írod: "számokat kértem".

Magadat miért nem fárasztod a számokkal?

Derogál neked, hogy utánanézz a tényleges átlagos hozamadatoknak?

A manyup rendszer törvényét a Horn kormány alatt hozták létre és 1998 jan. 1.-én indult. Azóta már 13 teljes év telt el. A PSZÁF honlapján viszont sehol sem sikerült találnom olyan adatokat, amelyek a teljes 13 évet tartalmaznák, pedig ez szerintem fontos közérdekű adat lenne.

Miért van szükség ilyen hatalmas adatvédelemre (ködösítésre)?

@Vidéki: Manyupot és portfoliót választani tudni kell.
Egyébként meg a hozamot a nyugdíjemeléssel összekötni tipikusan alma-körte eset, mivel mondjuk egy 100 000 forintos nyugdíjemelés 10%-a, ugye, 10 000 Forint, míg mondjuk egy 1milliós manyup 5%-os hozama 50 000. És szerintem kevés 1millás nyugdíjas van az országban.
Továbbá a parlamenti vitában kicsi csúsztatás van: portfolióválasztás csak néhány éve lehetséges, előtte a manyupoknak kötelező volt a pénz nagyrészét állampapírba fektetni. Szóval azzal érvelni, hogy keveset hoztak a kötelezően állampapírba fektetett portfoliók nem kicsit álságos.

@Vidéki: Jah, és szerinted mi a biztosíték arra, hogy az ÁLLAM fog tudni fizetni nyugdíjat 15-20-x év múlva? Ha már annyira bízol benne.

@kisa:

Írod: "Manyupot és portfoliót választani tudni kell."

Akkor te egy pénzügyi zseni lehetsz, ha a te manyupod 2008-ban 0% hozamot volt képes produkáni, miközben az átlag manyup hozam abban az évben -16,7%-volt.

Írod: "Egyébként meg a hozamot a nyugdíjemeléssel összekötni tipikusan alma-körte eset."

Én nem is kötöttem össze a mellékelt táblázat tartalmazta ugyan ezeket az adatokat is, de a lényeg az, hogy tartalmazta a manyup átlaghozamokat.
Felejts el a nyugdíjemelés számait, ha megzavarják gondolatmenetedet.

Írod: "portfolióválasztás csak néhány éve lehetséges, előtte a manyupoknak kötelező volt a pénz nagy részét állampapírba fektetni."

Az állampapírok önmagukban sokkal jobb hozamot értek el, mint a manyupok átlagos hozama. Ha még kevesebb állampapírt vesznek, még rosszabb lett volna a hozamuk.

@kisa:

Kérdezed: "Jah, és szerinted mi a biztosíték arra, hogy az ÁLLAM fog tudni fizetni nyugdíjat 15-20-x év múlva?"

Ez lehet a biztosíték:

A manyupok legnagyobb problémája nemcsak az alacsony hozam. Hatalmas egyéb hátrányai is vannak ami miatt változtatni kell. Ezekre mutat rá az alábbi idézet:

"Tavaly szeptember 25-én a Magyar Közgazdasági Társaság zalakarosi vándor gyűlésén - amikor Kun János, a Bajnai-kabinet kormány-főtanácsadója a magánnyugdíjpénztárak államosítása vagy legalábbis kötelező jellegük megszüntetése mellett érvelt.

Mivel a magyar állam - az 1997-ben elfogadott nyugdíjtörvénnyel - járulékbevételeinek egy részét "átterelte" az államiból az úgynevezett magánnyugdíjpénztárakba, azóta pedig a költségvetés finanszírozza a hiányzó összeget.

Ez idén megközelíti a 370 milliárd forintot, amit csak hitelfelvételből lehet befoltozni, s ezt államháztartási hiányként kell elszámolni az uniós statisztikák szerint.

A magánnyugdíjpénztárak okozta deficit a bruttó hazai termék 1,3-1,4 százalékát teszi ki évente, ezt fejeli meg a GDP 0,6-0,7 százalékára rúgó kamatkiadás, amit a hiány miatt kibocsátott állampapírok hozamaként fizet az állam a befektetőknek.

Összességében a magán-nyugdíjpénztári rendszer az éves költségvetési hiányt tehát mintegy 2 százalékkal növeli.

Kun János szerint az államadósságunk is 9 százalékkal lenne alacsonyabb, ha nem lennének magánnyugdíjpénztárak, aminek a valódi haszonélvezői nem mások, mint az őket működtető biztosítótársaságok, nagyobb bankok és alapkezelők.

Arról azonban nincsenek nyilvános és valóban megbízható statisztikai adatok, hogy egy-egy pénzügyi csoport mennyit keres az általa üzemeltetett nyugdíjpénztáron. Csak sejteni lehet, hogy legalább háromszor megtérülhetett már a magánpénztárakba fektetett tőkéjük a pénztárak 12 éves működése alatt.

A magánkasszák működési költségét a legszerényebb becslések is legalább évi 37 milliárd forintra teszik, ez bevételüknek több mint 10 százalékára rúg.

A pénztárak vagyona idén várhatóan 2900 milliárd forint közelében alakulhat, miközben a társadalombiztosítás kasszájában miattuk keletkező hiány finanszírozása a költségvetésnek legalább 3700 milliárd forintjába kerül.

"A rendszer eddigi működésének tehát 800 milliárd forint a nemzetgazdasági vesztesége. A pénztárak megszűnésével az állam a pénztárak miatti adósságát szüntetné meg" - állítja a közgazdász. (Heti Válasz 2010. OKT. 22.)"

Tavaly szeptember 25-én a Magyar Közgazdasági Társaság zalakarosi vándor gyűlésén - amikor Kun János, a Bajnai-kabinet kormány-főtanácsadója a magánnyugdíjpénztárak államosítása vagy legalábbis kötelező jellegük megszüntetése mellett érvelt.

Mivel a magyar állam - az 1997-ben elfogadott nyugdíjtörvénnyel - járulékbevételeinek egy részét "átterelte" az államiból az úgynevezett magánnyugdíjpénztárakba, azóta pedig a költségvetés finanszírozza a hiányzó összeget.

Ez idén megközelíti a 370 milliárd forintot, amit csak hitelfelvételből lehet befoltozni, s ezt államháztartási hiányként kell elszámolni az uniós statisztikák szerint.

A magánnyugdíjpénztárak okozta deficit a bruttó hazai termék 1,3-1,4 százalékát teszi ki évente, ezt fejeli meg a GDP 0,6-0,7 százalékára rúgó kamatkiadás, amit a hiány miatt kibocsátott állampapírok hozamaként fizet az állam a befektetőknek.

Összességében a magán-nyugdíjpénztári rendszer az éves költségvetési hiányt tehát mintegy 2 százalékkal növeli.

Kun János szerint az államadósságunk is 9 százalékkal lenne alacsonyabb, ha nem lennének magánnyugdíjpénztárak, aminek a valódi haszonélvezői nem mások, mint az őket működtető biztosítótársaságok, nagyobb bankok és alapkezelők.

Arról azonban nincsenek nyilvános és valóban megbízható statisztikai adatok, hogy egy-egy pénzügyi csoport mennyit keres az általa üzemeltetett nyugdíjpénztáron. Csak sejteni lehet, hogy legalább háromszor megtérülhetett már a magánpénztárakba fektetett tőkéjük a pénztárak 12 éves működése alatt.

A magánkasszák működési költségét a legszerényebb becslések is legalább évi 37 milliárd forintra teszik, ez bevételüknek több mint 10 százalékára rúg.

A pénztárak vagyona idén várhatóan 2900 milliárd forint közelében alakulhat, miközben a társadalombiztosítás kasszájában miattuk keletkező hiány finanszírozása a költségvetésnek legalább 3700 milliárd forintjába kerül.

"A rendszer eddigi működésének tehát 800 milliárd forint a nemzetgazdasági vesztesége. A pénztárak megszűnésével az állam a pénztárak miatti adósságát szüntetné meg" - állítja a közgazdász. (Heti Válasz 2010. OKT. 22.)

@Vidéki: Legyél szíves visszaolvasni, hogy amikor bevezették a magánnyugdíj rendszerét, mindenki tisztában volt vele, hogy a kieső pénzt pótolni kell. De az akkori politikusok úgy gondolták , a cél fontosabb, a pótlás megoldható.

@legeslegujabbkor:

Amint az Kun János, a Bajnai-kabinet kormány-főtanácsadója tavalyi érveléséből kitűnik: a pótlás nem megoldható.

Az adóbevételek nagysága nem végtelen.

Ha végtelen lenne, a pótlás is könnyedén megoldható lenne. De itt egyenlőre nem tartunk.

@Vidéki: Ha jól emlékszem arra kapott a FIDESZ lehetőséget, hogy a pénznyelő rendszerekkel valamit csináljon. Azt, hogy szétteszi a kezét, és azt mondogatja, hogy sok pénz kellene, nem kormányzás.

@kisa: Ez így HAMIS!
Mennyi volt az infláció? Tedd mellé,
mert nem értelmezhető!

@legeslegujabbkor:
Bebizonyosodott, hogy a manyup rendszer is egy hatalmas pénznyelő rendszer, ha nem tudod megcáfolni Kun Jánosnak, a Bajnai-kabinet kormány-főtanácsadójának érveit.

Most éppen az történt a parlamentben, hogy "a pénznyelő rendszerekkel valamit csinál" az új kormány. Nem várja be, amíg fejére dől a ház.

A kormány jelenleg a sikkasztó postás szerepét játsza.