Fidesz, nyugdíj, logika
2010.10.25. 14:21
Vajon hány bort fizettek Lázár Jánosnak, hogy elmondja ma napirend előtt azt az irtóztató baromságot, hogy a szocik nem akarják, hogy az emberek maguk dönthessenek a pénzükről, emiatt ellenzik a magánnyugdíjpénztárak államosítását? (Vajon nem gondolta, hogy ha egy ilyet elmond, akkor arra a média azonnal rárepül - ő nem merte volna lefogadni, hogy az index például szószerint fogja idézni ezt?)
Ha most a Fidesz ennyire rossznak ítéli a magánnyugdíjpénztárakat, akkor tavaly miért tiltakoztak annyira, amikor az MSZP próbálta megcsinálni annak a lenyúlásnak a töredékét, amit ők most?
Aki egy olyan hosszú távú befektetésről beszél, mint több évtizeden át folyó nyugdíjra spórolás, szerinte szakmailag tényleg korrekt két rossz év (2008, 2009) adataival indokolni, miért rossz az egész?
És csak egy kicsi, ami tavalyról maradt kérdés, nyelvészkedő kedvűek számára: minden politikai véleményt félretéve, simán a magyar és a latin nyelv alapszabályait ismerve mit is jelent az a Fidesz-szlogen, hogy az MSZP szeretné PRIVATizálni a MAGÁNnyugdíjpénztárakat?
· 3 trackback 22 komment
Címkék: gazdaság fidesz nyugdíj
A bejegyzés trackback címe:
Trackbackek, pingbackek:
Trackback: Milyen a fideszes, ha kiesik a szerepéből... 2010.10.26. 11:10:03
Trackback: Z. Karvalics László - KIS DOLGOK 2010.10.25. 18:09:15
Trackback: A változások változatlansága 2010.10.25. 14:44:27
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Vidéki 2010.10.25. 15:18:26
"Vajon nem gondolta, hogy ha egy ilyet elmond, akkor arra a média azonnal rárepül".
Akármit mond, annak tartalmától függetlenül a propagandisták rárepülnek, ahogyan a szerző is tette.
A szerző ne csak a betanult szövegeit szajkózza.
Vegye a fáradságot és olvassa el a Bajnai kormány-kabinet főtanácsadójának érveit amelyeket tavaly nyilvánosan hangoztatott.
Ha veszi a fáradságot előadásának lényeges állításait megtalálhatja a Heti Válasz ez év okt. 22. számában az interneten.
Ha előítéletes a Heti Válasszal szemben, még mindig módjában állhatna a zalakarosi vándor gyűlés anyagához valahol hozzáférni. (Ha érdekelnék egyáltalán mások észérvei, valamint
képes lenne azokra észérvekkel reagálni és nemcsak propagandista ösztönök mozgatnák agytekervényeit)
A Bajnai kormány volt főtanácsadójának érvrendszere szinte hajszálra megegyezik a mostani törvényjavaslat érvrendszerével a magán nyugdíj pénztárakkal kapcsolatban.
Erről, mivel memóriája rövid, megfeledkezik Mesterházy MSZP frakcióvezető is.
E-one 2010.10.25. 15:34:27
Na hát pontosan erről van szó - akkor a Fidesz ellenzékből miért támadta mégis annyira lelkesen? Kérdi a szerző.
Nyugdíjkárosultak · http://nyugdijkarosultak.blog.hu/ 2010.10.25. 15:53:47
Vidéki 2010.10.25. 16:18:10
Helyzetük hasonló volt a régi királyok kegyenceihez, akik olyan állást kaptak, ami munkával, kockázattal nem járt, csak jövedelemmel. A latin "sine cura" szóösszetételből nálunk az ilyen állást szinekúrának hívták.
Nem csoda, hogy az urak és elvtársak most acsarkodnak.
E-one 2010.10.25. 16:25:15
kisa 2010.10.25. 18:17:38
Konkrétan az enyém:
Egyéni hozamráta:
2000: 9,67
2001: 8,061
2002: n.a.
2003: 4,65
2004: 18,02
2005: 11,15
2006: 10,75
2007: 8, 42
2008: 0
2009: 9,15
Vidéki 2010.10.25. 18:39:46
• A VG OKT. 15 . számában ismerteti a neves közgazdász, Heim Péter véleményét a manyup rendszer magyarországi immár csaknem 14 éves tündökléséről:
• 1. „A pénztárak nettó hozama az elmúlt években nem váltotta be a reményeket.”
• 2. „A pénztárak befektetés politikája nemigen támogatta a magyar gazdaságot: túl sok pénz áramlott külföldi eszközökbe.”
• 3. „Valódi verseny nincs, így a vagyonkezelési díjak túl magasak.”
Surányi György, a Corvinus Egyetem tanára felidézte:
"Ma teljesen nyilvánvaló számomra, hogy sem a felosztó-kirovó, sem a tőkefedezeti rendszer nem tudja azt vállalni, hogy tisztességes szinten megőrzi a nyugdíjak reálértékét"
A nagyobb pénzintézetek részeként működő kasszák hozamai azért nem túl fényesek, , mert a nyugdíj portfóliók valamiféle hulladéktárolóként működnek a pénzügyi csoporton belül. Vagyis a kevésbé jól teljesítő termékeket ezekbe söprik bele a társaságok a piaci versenynek jóval inkább kitett alapokból.
Német György nyugdíjszakértő szerint a kasszák működése valóban lehetővé teszi azt, hogy a kezelők „teleszemeteljék” a nyugdíjpénztári portfóliókat.
Német György nyugdíjszakértő szerint a pénzintézeteknek azért állhat érdekében a nyugdíjmegtakarítások kárára rendezni portfolióikat, mert a jelenlegi rendszerben nagyon nehezen követhetők a nyugdíjpénztári hozamok.
Ezzel szemben a befektetési alapoknak kiélezett piaci versenyben kell helytállniuk.
Német György nyugdíjszakértő szerint a manyup rendszer működésének alapvető hibája, hogy nincs megfelelően elválasztva egymástól a potfolio és annak kezelője. Ez lehetővé teszi, hogy házon belül úgy könyveljék el az eredményeket, ahogy az a társaság érdekének leginkább megfelel. Szerinte több olyan megoldás is létezik Európában amelyik kiküszöböli ezt a hiányosságot.
Az egyik ilyen a svéd modell.
E-one 2010.10.25. 18:45:30
amúgy a svéd modellt nem ellenezte fél évvel ezelőtt még a fidesz? vagy most már azt el kell felejteni?
Vidéki 2010.10.25. 19:04:12
Heti Válasz 2010. okt. 25 száma; tunde04 hozzászólásából:
"egy kicsit kivesézzük. a manyupok hozama az elmúlt 10 évből mindössze 2x múlta felül az állami nyugdíjemelés mértékét. (2004 és 2009-ben)"
"és állításomat egy kis adattal is alátámasztanám, hiszen itt mindenki mond mindent, de a fáradtságot egyik sem veszi. na, szval:
(év)magánpénztári hozam (%) állami ny. emelés(%)
2000 6.1 10,6
2001 6.3 16,3
2002 6.2 15,8
2003 3.0 13.4
2004 15,7 11.5
2005 11.7 11.9
2006 7.7 8.9
2007 6.0 6.5
2008 -16,7 6.5
2009 15,2 5,9%
a számok tükrében a manyupoknál megállapítható, h az átlag 6.1% ami még néha csak az infláció átlag mértékét üti :)
A te egyéni 2008 évi hozamráta adatod (o%) nincs összhangban a fenti táblázat -16,7%-os adatával. Közismert, hogy a válság legsúlyosabb évében a manyupok jellemzően veszteségeket könyveltek el Azt képzelem, hogy a te manyupod sem lehetett kivétel.
Az állampapírok hozamával összevetve
a parlamenti vitában elhangzott, hogy , 0,8%-os reálhozamot voltak képesek felmutatni az elmult 10 évben, miközben 3-4%-ot (négy-ötszörösét) érhettek volna el, ha állampapírban tartják a lakosság megtakarításait.
Vidéki 2010.10.25. 19:18:49
Írod: "számokat kértem".
Magadat miért nem fárasztod a számokkal?
Derogál neked, hogy utánanézz a tényleges átlagos hozamadatoknak?
A manyup rendszer törvényét a Horn kormány alatt hozták létre és 1998 jan. 1.-én indult. Azóta már 13 teljes év telt el. A PSZÁF honlapján viszont sehol sem sikerült találnom olyan adatokat, amelyek a teljes 13 évet tartalmaznák, pedig ez szerintem fontos közérdekű adat lenne.
Miért van szükség ilyen hatalmas adatvédelemre (ködösítésre)?
kisa 2010.10.25. 19:40:53
Egyébként meg a hozamot a nyugdíjemeléssel összekötni tipikusan alma-körte eset, mivel mondjuk egy 100 000 forintos nyugdíjemelés 10%-a, ugye, 10 000 Forint, míg mondjuk egy 1milliós manyup 5%-os hozama 50 000. És szerintem kevés 1millás nyugdíjas van az országban.
Továbbá a parlamenti vitában kicsi csúsztatás van: portfolióválasztás csak néhány éve lehetséges, előtte a manyupoknak kötelező volt a pénz nagyrészét állampapírba fektetni. Szóval azzal érvelni, hogy keveset hoztak a kötelezően állampapírba fektetett portfoliók nem kicsit álságos.
kisa 2010.10.25. 19:42:35
Vidéki 2010.10.25. 20:15:08
Írod: "Manyupot és portfoliót választani tudni kell."
Akkor te egy pénzügyi zseni lehetsz, ha a te manyupod 2008-ban 0% hozamot volt képes produkáni, miközben az átlag manyup hozam abban az évben -16,7%-volt.
Írod: "Egyébként meg a hozamot a nyugdíjemeléssel összekötni tipikusan alma-körte eset."
Én nem is kötöttem össze a mellékelt táblázat tartalmazta ugyan ezeket az adatokat is, de a lényeg az, hogy tartalmazta a manyup átlaghozamokat.
Felejts el a nyugdíjemelés számait, ha megzavarják gondolatmenetedet.
Írod: "portfolióválasztás csak néhány éve lehetséges, előtte a manyupoknak kötelező volt a pénz nagy részét állampapírba fektetni."
Az állampapírok önmagukban sokkal jobb hozamot értek el, mint a manyupok átlagos hozama. Ha még kevesebb állampapírt vesznek, még rosszabb lett volna a hozamuk.
Vidéki 2010.10.25. 20:25:01
Kérdezed: "Jah, és szerinted mi a biztosíték arra, hogy az ÁLLAM fog tudni fizetni nyugdíjat 15-20-x év múlva?"
Ez lehet a biztosíték:
A manyupok legnagyobb problémája nemcsak az alacsony hozam. Hatalmas egyéb hátrányai is vannak ami miatt változtatni kell. Ezekre mutat rá az alábbi idézet:
"Tavaly szeptember 25-én a Magyar Közgazdasági Társaság zalakarosi vándor gyűlésén - amikor Kun János, a Bajnai-kabinet kormány-főtanácsadója a magánnyugdíjpénztárak államosítása vagy legalábbis kötelező jellegük megszüntetése mellett érvelt.
Mivel a magyar állam - az 1997-ben elfogadott nyugdíjtörvénnyel - járulékbevételeinek egy részét "átterelte" az államiból az úgynevezett magánnyugdíjpénztárakba, azóta pedig a költségvetés finanszírozza a hiányzó összeget.
Ez idén megközelíti a 370 milliárd forintot, amit csak hitelfelvételből lehet befoltozni, s ezt államháztartási hiányként kell elszámolni az uniós statisztikák szerint.
A magánnyugdíjpénztárak okozta deficit a bruttó hazai termék 1,3-1,4 százalékát teszi ki évente, ezt fejeli meg a GDP 0,6-0,7 százalékára rúgó kamatkiadás, amit a hiány miatt kibocsátott állampapírok hozamaként fizet az állam a befektetőknek.
Összességében a magán-nyugdíjpénztári rendszer az éves költségvetési hiányt tehát mintegy 2 százalékkal növeli.
Kun János szerint az államadósságunk is 9 százalékkal lenne alacsonyabb, ha nem lennének magánnyugdíjpénztárak, aminek a valódi haszonélvezői nem mások, mint az őket működtető biztosítótársaságok, nagyobb bankok és alapkezelők.
Arról azonban nincsenek nyilvános és valóban megbízható statisztikai adatok, hogy egy-egy pénzügyi csoport mennyit keres az általa üzemeltetett nyugdíjpénztáron. Csak sejteni lehet, hogy legalább háromszor megtérülhetett már a magánpénztárakba fektetett tőkéjük a pénztárak 12 éves működése alatt.
A magánkasszák működési költségét a legszerényebb becslések is legalább évi 37 milliárd forintra teszik, ez bevételüknek több mint 10 százalékára rúg.
A pénztárak vagyona idén várhatóan 2900 milliárd forint közelében alakulhat, miközben a társadalombiztosítás kasszájában miattuk keletkező hiány finanszírozása a költségvetésnek legalább 3700 milliárd forintjába kerül.
"A rendszer eddigi működésének tehát 800 milliárd forint a nemzetgazdasági vesztesége. A pénztárak megszűnésével az állam a pénztárak miatti adósságát szüntetné meg" - állítja a közgazdász. (Heti Válasz 2010. OKT. 22.)"
Vidéki 2010.10.25. 20:29:00
Mivel a magyar állam - az 1997-ben elfogadott nyugdíjtörvénnyel - járulékbevételeinek egy részét "átterelte" az államiból az úgynevezett magánnyugdíjpénztárakba, azóta pedig a költségvetés finanszírozza a hiányzó összeget.
Ez idén megközelíti a 370 milliárd forintot, amit csak hitelfelvételből lehet befoltozni, s ezt államháztartási hiányként kell elszámolni az uniós statisztikák szerint.
A magánnyugdíjpénztárak okozta deficit a bruttó hazai termék 1,3-1,4 százalékát teszi ki évente, ezt fejeli meg a GDP 0,6-0,7 százalékára rúgó kamatkiadás, amit a hiány miatt kibocsátott állampapírok hozamaként fizet az állam a befektetőknek.
Összességében a magán-nyugdíjpénztári rendszer az éves költségvetési hiányt tehát mintegy 2 százalékkal növeli.
Kun János szerint az államadósságunk is 9 százalékkal lenne alacsonyabb, ha nem lennének magánnyugdíjpénztárak, aminek a valódi haszonélvezői nem mások, mint az őket működtető biztosítótársaságok, nagyobb bankok és alapkezelők.
Arról azonban nincsenek nyilvános és valóban megbízható statisztikai adatok, hogy egy-egy pénzügyi csoport mennyit keres az általa üzemeltetett nyugdíjpénztáron. Csak sejteni lehet, hogy legalább háromszor megtérülhetett már a magánpénztárakba fektetett tőkéjük a pénztárak 12 éves működése alatt.
A magánkasszák működési költségét a legszerényebb becslések is legalább évi 37 milliárd forintra teszik, ez bevételüknek több mint 10 százalékára rúg.
A pénztárak vagyona idén várhatóan 2900 milliárd forint közelében alakulhat, miközben a társadalombiztosítás kasszájában miattuk keletkező hiány finanszírozása a költségvetésnek legalább 3700 milliárd forintjába kerül.
"A rendszer eddigi működésének tehát 800 milliárd forint a nemzetgazdasági vesztesége. A pénztárak megszűnésével az állam a pénztárak miatti adósságát szüntetné meg" - állítja a közgazdász. (Heti Válasz 2010. OKT. 22.)
legeslegujabbkor 2010.10.25. 20:35:03
Vidéki 2010.10.25. 21:06:15
Amint az Kun János, a Bajnai-kabinet kormány-főtanácsadója tavalyi érveléséből kitűnik: a pótlás nem megoldható.
Az adóbevételek nagysága nem végtelen.
Ha végtelen lenne, a pótlás is könnyedén megoldható lenne. De itt egyenlőre nem tartunk.
legeslegujabbkor 2010.10.25. 21:11:46
Vidéki 2010.10.26. 09:16:35
Bebizonyosodott, hogy a manyup rendszer is egy hatalmas pénznyelő rendszer, ha nem tudod megcáfolni Kun Jánosnak, a Bajnai-kabinet kormány-főtanácsadójának érveit.
Most éppen az történt a parlamentben, hogy "a pénznyelő rendszerekkel valamit csinál" az új kormány. Nem várja be, amíg fejére dől a ház.
Karl Friedrich Drais der Freiherr von Sauerbronn · http://darazskarcsi.blog.hu 2010.10.26. 21:16:24
Kommentezéshez lépj be, vagy regisztrálj! ‐ Belépés Facebookkal
amiről szó van