Hurrá, Orbán Viktor megszólalt! Végre kiállt a nyilvánosság elé, és elmondta, mit lehetne csinálni szerinte. Hangsúlyozta, a Fideszben van akkora szellemi erő, hogy képes lesz kivezetni az országot a válságból. S hogy mit tart a legfontosabb teendőnek kormányra kerülése után a világgazdasági válság legdurvább mélységében, azt is elmondta. Megadni a kettős állampolgárságot a határon túli magyaroknak.

Nem vicc. Mondta ezt pont Kárpátalján, ahol egyébként ha valaki kap egy másik állampolgárságot, automatikusan elveszti az ukránt. Vagyis ha ezt Orbán meg is lépi, igencsak hamar rá fog jönni pár elmebajos kivételével mindenki, hogy magyarnak lenni fontos, de vízum nélkül hazamenni még fontosabb. Valahogy nem lepődnék meg, ha véletlen Románia és Szerbia is bevezetné ezt a valóban nem túl tisztességes szabályozást.

Szerintem most főzök egy kávét.

Gyurcsány Ferenc meghalt. Politikai értelemben persze - egy hete ilyenkor még arról írtam, minden esély megvan arra, hogy erős pártelnökként, egy jó ellenzéki politikát folytatva, 2014-ben vagy 2018-ban visszatérjen harmadik kormányával. Mára ez az esély elszállt, és bár tényleg nem tudhatjuk, hogy csak mire az írást befejezem, mi lesz a helyzet, arról nem is beszélve, hogy mi lesz pár órával azután hogy kiteszem ezt a postot, annyi biztos: ha jogilag nem is, politikai értelemben véve a Gyurcsány Ferenc nevű politikai jelenség, mint komoly tényező, 95%-os biztonsággal állíthatjuk, megszűnt.

Még egyszer elmondom, amit annyiszor leírtam már: ha nincs olyan ember, aki tényleg képes lenne valamit kezdeni a helyzettel, akkor pusztán azért, mert jaj, ne a Fidesz jöjjön, nem érdemes valami gagyi arcot megtenni miniszterelnöknek. A Fidesz úgyis jönni fog, ha nem most, akkor jövő tavasszal, ezeket nem állítja meg senki. Akkor meg legalább ettől az elcseszett semmittevéstől kíméljük meg magunkat.

Gráf József nem alkalmas miniszterelnöknek. Legalábbis semmiképp nem itt és nem most. Ha az SZDSZ tartja magát a név elhangzása utáni első reakciójához, nem is lesz az. Most egyébként már az SZDSZ-nek is jól jönne lassan egy előrehozott, nagyobb esélyük jövőre sem lenne, így meg legalább elmondhatnák magukról, hogy pontot tettek erre a szánalomhegyre, amit az MSZP bemutatott. Kész, legyen vége, jöjjön, ami jön.

Az MSZP nem azért bukik most iszonyú csúnyát, mert leváltják a miniszterelnököt és talán a pártelnöküket. Nem, demokratikus párt élt már túl ilyet ezerszer. Azért buknak, és azért kell bukniuk, mert a 2004-es lendület helyett újra beindultak a kommunista beidegződések: a semmittevés, a kapkodás, a nevetséges személyi alkuk és megoldási kísérletek, a pánik. Az, hogy csak még egy évet maradhassanak. Pedig a kérdés újabb egy év után már nem az lenne, hogy 90 vagy 100 mandátumot szereznek, hanem hogy negyvenet vagy ötvenet.

Ami pedig Gyurcsányt személyesen illeti...Nos, annyit tudok csak mondani, sajnálom, hogy nem liberális lett. Egy kisebb pártban, a tényleges hatalomtól nagyon távol tartva, azzal a beszélőkével és lendülettel, ami az övé, egy normális párttagsággal a háta mögött még nagy politikus is lehetett volna. Volna. Így annyi maradt, hogy még egy darabig pártelnök - hogy egy órát vagy tíz évet e post kikerülése után, most még nem tudni -, és két érdekes apróbetűs bekezdés a jövőbeli történelemkönyvekben, de semmi több. Innen kívánok neki hosszú, boldog életet, a politikától, mindannyiunk közös érdekében, minél messzebb. Egy héttel ezelőtt azt a címet tudtam adni az akkori postnak: Ennyi, Feri? Ennyi.

Most komolyan, van más esélyünk? Semmi. És nem az a fontos, hogy az MSZP-nek vagy az SZDSZ-nek (nekik sincs, de az ő sorsuk ehhez képest marginális részletkérdés), hanem az, hogy Magyarországnak.

Az SZDSZ ma délutáni bejelentésére, ami szerint Bokros kell miniszterelnöknek, az MSZP-nek egyetlen helyes válasza lehet: igen. Elmondtuk már elégszer: válságkezelés kell, de azonnal. Erre ma Magyarországon egy ember van, aki mindenképp alkalmas. Ezt már a közvélemény egy egyre jelentősebb része is kezdte megérteni, s bár az önismétlés nem szép dolog, csak azt tudom mondani, amit máshol már leírtam: bár a legtöbben nem szeretjük, ha keresztülvágják a torkunkat, azért amikor fuldoklunk és csak gégemetszés menthet meg, valahol csak ráhörögjük az igent.

Nincs más választás. És nincs más pártpolitikai téren sem. Az MSZP-nek ez az utolsó esélye, hogy legalább egy minimális cselekvőkészséggel és realitásérzékkel bíró párt képét adják (Karsait 2010-ig valahova el kell ásni, utána úgyse lesz belőle semmi), az MDF pedig létezése legnagyobb öngólját lövi, amikor azt mondja, hát most talán mégse kéne Bokros, mert nekik jutott korábban eszükbe, és most mástól már ne, bibibí. Tényleg szánalmas, hogy pártpolitika dönthet, ha egyszer jön valaki egy előre vivő ötlettel, azt el kell fogadni, de minimum meg kell vitatni. Ha az SZDSZ-től jön, akkor is, ha mástól, akkor is. Majd ha túlleszünk ezen az egész világválságon, akkor foglalkozunk azzal, hogy áll a párt, addig köszi szépen, vannak fontosabb dolgok is.

Ha viszont nincs Bokros, akkor jöjjenek az előrehozott választások. Ha nem ő lesz, akkor teljesen mindegy, Orbán vagy valamilyen ismeretlen szociközeli ember, egyik se hiteles és egyik se tud semmit. Akkor kész, kibírjuk valahogy, jöjjön Orbán, szakadjon az ő nyakába ez a szar, és mutassa meg, ha annyira ígérgeti, hogy tud valamit, már a családnak való lopkodáson és a náciknak nyaláson kívül, mire képes. Tessék, íme Orbán Viktor, Magyarország Önjelölt Nemzetmegmentője, Akit Maga Szűz Mária Tett Gazdaságpolitikai Zsenivé, Az Ember, Aki Még Soha Nem Hazudott, továbbá Az Ember, Aki Nem Lép Koalícióra Torgyán Józseffel. Hajrá, lehet kezdeni valamit az országgal, aztán majd meglátjuk, mit reagál minderre a most masszívan antigyurcsányista tömeg - ezen már előre nevetnék, ha bármi másban vicces lenne a helyzet. Izzadj, paraszt.

Magyarországnak Bokros kell, most azonnal. Nem teszetoszaság, nem óránként egy új jelölt nevének bedobása, nem szocibarátok, nem az elmúlt egy hét balfaszkodása. Bokros. Aki ezt nem látja be, az alkalmatlan politikusnak. Nincs más lehetőség.

2004-ben, ugyanennyi idővel Medgyessy lemondása után Gyurcsány már meghódította az MSZP-t, és elkezdte a 2006-os kampány megnyerését, most pedig ott tartunk, hogy azt se tudom, ha ezt a cikket nem rögtön olvassa valaki, amint kikerül, érvényes lesz-e még egyáltalán belőle bármi. Klikk a teljes cikkért.

Gondatlanságból elkövetett kegyeletsértés. Nem nagyon lehet másként minősíteni azt a pár mondatot, amit ma a Nemzeti Sport képes volt lehozni. Mert hasznos dolgok ugyan a sablonok, ha az embernek nagyon nincs ideje, de egyrészt egy fontos cikkre igenis legyen idő, másrészt ha már sablonokat használ a nem túl lelkes újságíró, pár apróságra talán nem árt odafigyelnie.

Szóval kedves Amler Zoltán, Szűcs András, Szűcs Miklós! Egy gyászhírbe, ami olyan sportolóról szól, aki infarktusban halt meg, és pár éve szívproblémái miatt tiltották el ideiglenesen a sporttól, NEM írunk be olyat, hogy "a szíve szakadt volna meg, ha nem játszhat többé". És ha a halálhírt bejelentő sajtótájékoztatón az elhunyt barátai érthetően sokkos állapotban vannak, azt NEM úgy fogalmazzuk meg, hogy "hullasápadtan támasztották a falat". Ilyet azért talán ne már.

A nap másik nehezen hihető médiaprodukciója ennél szolidabb, és nincs is ilyesmi kegyetlen áthallása, de azért megérdemel egy említést. Ami most következik, az egy vers, amit egy önkormányzati újság méltónak tartott leközölni. A szerző Pelle Ferenc, a főszerkesztő pedig, aki úgy gondolta, ez a vers beillik Békéscsaba hivatalos újságába, Fehér József. Ezúton gratulálnék mindkettőjüknek.

Hol vagy Petőfi?

Gyere vissza Petőfi Sándor,
ordíts a süket-bénák fülébe:
"Talpra magyar, hí a haza!",
s nézzünk kirablóink szemébe.

Bajban a hazánk, szenved a nép...,
elvették kenyerét és eszét;
koldusok, idősek éheznek,
könny áztatja sok gyermek szemét.

Szabadság? Látszólag van, mert
egyeseknek mindent szabad;
az ellenük küzdő tüntető
űző fegyveres előtt szalad...

Szólásszabadság szintén van,
csak honi kisistent ne szidj,
szájkosarat kap a bátor,
ha kiáltja: "Nekik ne higgy!"

Panaszunk már állandósult,
meghallgatója a "jajgatófal";
válaszok telve hazugsággal,
legfeljebb Isten vigasztal...

A tudomány és a kultúra
- sajnos - siralomvölgyben fetreng,
az értelem kivándrolt,
alattunk pedig a föld reng...

Népünk egészsége veszélyben,
gonoszok siralomházba tették;
de van bennük élni akarás,
sokan összefogtak, hogy mentsék.

Elöregedtünk, kevés a gyermek,
csak fogyunk, arat a halál;
az ifjúság nem lát jövőt...,
üldözött lett a turulmadár.

"Hol sírjaink domborulnak,
unokáink leborulnak..."(?)
Talán, kik itthon maradnak...,
és akik kivándorolnak?

Hinni és bízni kell. Petőfi
bízott, s így szólt a nép szívéhez:
"A magyar név megint szép lesz,
méltó régi nagy híréhez..."

Gratulálok, ha végig bírtad olvasni.

Nagy-Britanniában, egy tudósok szülők körében végzett felmérés szerint a többség egyetért azzal, hogy valamilyen formában anyagi kompenzációban kellene részesítenie az államnak a gyerekfelügyeletet elvállaló nagyszülőket. A Gulyásdemokrácia összegyűjtött pár további javaslatot, melyek elfogadása sokaknak megkönnyítené a válság túlélését.

Tehát az állam a következő esetekben és személyeknek kellene fizessen:

• a közoktatásban tanulóknak az otthoni mosogatásban és porszívózásban való segítségért
• a jól viselkedő kisgyerekeknek, mert megkönnyítik szüleik hétköznapjait
• az egyetemistáknak az utóvizsgákért, hiszen ezekkel többletbevételhez juttatják az egyetemet
• a barátainknak, amikor szívességet tesznek nekünk
• az időseket zebrán átsegítőknek
• az önkénteseknek

További ötleteket "az állam én vagyok" jeligére várunk a kommentekben.

Az Orbán-fóbia-fóbiások nagy elkeseredésére most nem arról lesz szó, akire először gondoltak, de nem kell aggódni, fogunk még eleget írni róla is. A poszt témájának főszereplője egyébként nem is Viktor, hanem Viktória.

Mohácsi Viktória szerint a tatárszentgyörgyi Molotov-koktélos támadás után lelőtt áldozat kislánya azt vallotta, hogy rendőr volt a támadók között. A hétéves gyereket most pszichológus szakértő hallgatja meg. A hír folytatódik: csütörtök reggel Mohácsi Viktória SZDSZ-es európai parlamenti képviselő azt közölte, hogy... STOP.

Hogy jön itt egyáltalán képbe Mohácsi Viktória? A véleményét persze - mint mindenki - ő is elmondhatja az esetről, na de mi az, hogy közölget dolgokat? Nem rendőr, nem ügyész, nem nyomozó, nem bűnügyi szakértő és tudtommal nem családtagja az áldozatoknak. Hjaa, vagy azért, mert ő is cigány ember? És akkor holnaptól kezdve minden nemcigány belepofázhat majd a nemcigány áldozatot követelő bűncselekmények nyomozásába, vagy mi?

Miért kell a politikának és a politikusoknak (ráadásul az EP-képviselőknek) is ilyen, rosszul értelmezett "érdekvédelmi" szerepeket vállalniuk a napi szintű bűnügyi felderítési munkában, miért nem végzik inkább a saját dolgukat?

Egyre csak fogy a különbség Mohácsi Viktória és Morvai Krisztina között. Kár.

Szögi Lajos semmivel sem jobban a mi áldozatunk, mint Csorba Róbert. Nincs mienk és nincs tied. Mindketten emberek, akiket meggyilkoltak. Amint bejön a képbe a "mieink" és "tieitek", ha ezt így kimondva intézményesítjük, akkor le is mondhatunk a normális mederről.

És szegény balröhej oldal, még mindig nem értik, hogy ez az egész nem arra ment ki, hogy ők adják a miniszterelnököt. (A balröhejre illene valami definíciót adni, de talán elég, ha azt mondom: valahol a balközéptől balra, de a kommunistáktól még jobbra, Karsai, Tóth Károly, Szekeres és barátaik. Na, ezektől kímélje meg a Jóisten az országot.)

Mert igen, itt a hír, most többen is abban gondolkoznak, lehetne Szekeres a miniszterelnök, mert miért ne. Ez persze politikához alapszinten is értők számára egy borzalmas vicc, de higgyük el: tényleg vannak még emberek, akik szerint ő lenne a megoldás. Mindenki szerencséjére nem lesz miniszterelnök, sem az SZDSZ nem bólintana rá, ha egy kicsi kis belátásuk is megmaradt, sem az MDF maradék darabkái. Ettől függetlenül már az, hogy felvetődhetett, az is elképesztő.

Szekeres Imre a baloldal Szíjjártója, csak kicsit idősebb kiadásban. Ők azok az emberek, akiket a publicisták már rutinból gyepálnak, mert egész politikai pályafutásuk szinte könyörög, hogy üssél, még, üssél. És az igazán borzasztó az, hogy enélkül a balröhej oldal nélkül nincs meg az MSZP-nek a többsége, őket pedig nem biztos, hogy egyszerű lenne rábeszélni az igen gombra, ha végre sikerülne megkötni a kompromisszumot valamelyik ellenzéki párttal. És most ezek az emberek alkupozícióban vannak.

Ha pedig valaki tényleg komolyan gondolja Szekerest, na, akkor már inkább Orbán. Nem azért, mert jobb lenne bármivel is, hanem mert ugyanolyan. Gyurcsánynak azért kellett elmennie, hogy jöhessen valaki, aki képes megfogni a gazdaságot és kezdeni valamit az országgal, nem pedig hogy előkerüljenek ezek a szerencsétlenek. Ennyi erővel tényleg mindegy, a Fidesz vagy ők, egyiknek sincs fogalma semmiről, amit csinálni kéne. Akkor itt tömegek sírnák vissza még Gyurcsányt is. Bízzunk a józanságban.